A templomtól keletre, a főutca melletti parkos részen, egy vízelvezető kis árok partján áll az Ipoly mentén is az egyik legnépszerűbb szent szobra. A színezett homokkő szobor valószínűleg a XVIII. század végén, a XIX. század elején készült. Hasonlít a környéken látható néhány Nepomuki-szoborhoz, mint például a felsőtúrihoz, az egegihez, a gyerkihez vagy a kemenceihez. Oszlopa azonban...
Inám községnek megannyi szakrális kisemléke van. Közülük a legrégebbi Nepomuki Szent János 1797-ből származó szobra. A kőszobor a falu délkeleti, alsó részén, a Nagy-patak közelében áll egy négyzet alakú, csigadíszes talapzaton. A népi kőfaragók műhelyéből kikerült szép alkotás a szentet papi ingben ábrázolja. Fején nincs birétum, viszont azt egy öt darab hatágú csillagból készült korona...
Ritka település az, ahol egy szoborból több is állt. Apátújfaluban valószínűleg azért lehetett két Nepomuki Szent János-szobor, mert eredetileg is két településből állt a falu. A temetőbeli Szent János-szobor, amely most a hullaházhoz épített kis barlangban látható, eredetileg más részén volt a településnek. A mai kultúrház helyén állt egykor a régi tűzoltóház, s e mellett...
A templomkertben, közel a falun átfolyó patakhoz, egy magas kőtalapzaton helyezték el Nepomuki Szent János szobrát. Egyesek szerint ez azóta van itt mióta a templom megépült. Ám a hidak, folyók, vizimolnárok és a gyónási titok védőszentjének szobra ennél régebbi alkotás lehet, valószínűleg a XIX. századból származik. János fekete birétumban, fekete reverendában, fehér karingben és rövid...
A ma feltehetőleg ideiglenes jelleggel a Szent László-templom fala mellett álló szoborról Bagin Árpád Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei című írásában ezt olvashatjuk: “A templomtól déli irányban, a főút mentén található polikróm homokkő szobor. Chalupeczky József feljegyzése szerint a 19. század első harmadában említés van a szoborról, talapzatával kapcsolatban. Az objektum datálása a 18....
A Nepomuki Szent János-szobor a községen átfolyó patak partján, az új templom kertjében áll. A magas talapzaton elhelyezett kisméretű alak egyenes testtartású, arccal a távolba tekint. A homokkőből készült (XVIII. ?) XIX. századi alkotás finoman kidolgozott, színezett munka. A magas, téglalap alakú oszlop dedikációja már nem olvasható. Az egész talapzat eléggé megkopott, akárcsak a díszes...
Néver kastélya 17. század végi, eredetileg reneszánsz stílusú. Valószínűleg a Török család építtette. 1717-ben köpösdi Tolvay Gábor szerezte meg néveri Török György hagyatékát a néveri kastéllyal együtt. 1820-ban klasszicista stílusban építették át. A kastélyhoz kiterjedt park és gyümölcsös is tartozott. A szocializmus egy ideig próbálkozott új funkciókkal ellátni (volt magtár, raktár és bentlakásos sajátos nevelési...
Az eredetileg barokk kastélyt a 18. században építették, a klasszicista stílusban történt átépítése és bővítése kb. 1820-ban történt. Egyszintes háromszárnyú épületről volt szó, összefüggő oszlopsorral. A merőlegesen épített egytraktusú szárnyakat a középső szárnnyal oszlopcsarnok kötötte össze. A kastélyt a Nyáry család építtette, amelynek Hontvarsányban egészen 1945-ig voltak birtokai. Utolsó tulajdonosa Bolfras szül. Nyáry Margit volt....
Öllös Károly Komárom megyében Apácaszakállason 1856. június 1-jén született egyszerű köznemes földművelő szülőktől. Elemi iskoláit szülőföldjén végezte, majd a szülei a pápai református főiskolába adtak, ahol a gimnáziumot, és a teológiai tanfolyamot végezte el. Közben egy évig a balatonfüredi evangéliumi reformált népiskolában segédtanító volt. Majd katonának sorozták be. A tényleges katonai szolgálat után 1879 őszén ismét Pápán folytatta teológiai tanulmányait. Tanulmányai...
A bagotai katolikus templom mögötti temetőben az Ordódy család számos tagjának síremléke található. Az egyiken Ordódy Pál, magyar királyi közlekedésügyi miniszter nevét olvashatjuk. Itt nyugszik fia, az 1852-ben született Ordódy Pál is, aki a komáromvármegyei udvardi járás országgyülési képviselője volt 1885-től 1892-ig. Kétoldalt idősebb Ordódy Pál szülei sírkeresztjei vannak, a baloldalin édesanyja, Ghyczy Mária, a...
Ordódy Béla (alsó-lieszkói ordódi), m. királyi állami felső építő ipariskola tanára, Ordódy István földbirtokos és kis-apponyi Bartakovics Vilma fia, szül. 1856. május 3-án Bagotán (Komáromm.); a budapesti kegyesrendi főgymnasium nyolcz osztályának bevégzése után 1874. a budapesti műegyetemen folytatta tanulását, hol mérnöki oklevelet nyert. 1881-ben a magyar kir. vasuti főfelügyelőséghez mérnökgyakornoknak neveztetett ki; résztvett a trencsén-zsolnai...
Alsó-liészkói és rozsony-miticzi Ordódy Kálmán Keresztelő János Ferenc (Bagota, 1815. január 10.– Buda, Várnegyed, 1871. december 14.) császári és királyi főhadnagy, honvédelmi minisztériumi osztálytanácsos. 1815-ben született Bagotán Ordódy Bálint és Bacskády Anna gyermekeként. Neje Práznovszky Jolán volt. 1848. június 13-ától honvéd századosként szolgált, 1848. szeptember 27-én őrnaggyá nevezték ki, októbertől pedig Trencsén megye hadparancsnoka volt....
Szakolca, Nyitra m., 1825. febr. 21., r. kat. (Valószínűleg azonos Kotasek János és Kovarik Józefa említett napon Szakolcán keresztelt Hermann nevű fiával.) Gimnáziumot végez. Nőtlen. (Felesége Rozsnyavszky Éva lett, meghalt Selmecbánya, 1888.) 1848. okt. 10. honvéd önkéntes lesz. 1849. júl. 28 (jún.1.) – főhadnagy a 2. honvéd vadászezred 11. századánál Magyarlétán, Erdélyben, részt vesz a...
A Kesziben született Dr. Závori Sándor (1842-1920) orvosdoktor és Závory Elek református lelkész (1833-1900) anyai nagyanyjának, Závori Sándor néptanító felesége édesanyjának sírja. Csokonai Vitéz Mihály, barátja Oroszi Nagy Mihály martosi kántortanító meghívására 1797 végén vagy 1798 elején járt Martoson. A környékbeli nemesek sorra hívták vendégségbe a híres költőt. A történetet dr. Závori Sándor írja meg...
Az 1939-ben állított országzászló márványtábláját a Süttőn 1872-ben született Wendl Sándor kőfaragómester, helyi lakos (meghalt 1955-ben) készítette, amelyet a világháború után hazavitt a házába. Haláláig őrizte, majd unokája, nagyapjának emléket állítva, az országzászló melletti háza udvarán állította fel újonnan.
XIV. század eleje – Osgyán jobbágyfalvát első ízben a római pápa által kiküldött tizedszedők jegyzékében említették meg. – Közelebbről ismeretlen időpontban, a helységet fennhatósága alatt tartó Orlay nemesi família építette fel azt az erődített épületet, ami a továbbiakban, mint földesúri birtokközpont szolgálta őket. 1440 után – az Erzsébet özvegy királyné által az utószülött fia védelmére...
Ostyk Narbutt Ferenc, az 1863 évi lengyel szabadsághős, osztrák-magyar államvasúti főmérnök sírja. A litvániaI Szawryban született 1841. március 30-án, elhunyt Tornócon 1892. október 7-én, házasságának 14. évében.
A Baross Gábor úton „van ez időszerint a Ludwig-féle bérházban az V. hadtest parancsnoksága, továbbá az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának Hubert építész által 1902 ben barokstilben épített s 193630 koronányi könyvértéket képviselő igen szép épülete. E bankfiók működési köre kiterjed Pozsony, Nyitra, Trencsén és Turóc vármegyékre. Pénzügyi műveleteinek összege meghaladja a 22 millió koronát s...
Ozorai József (Érsekújvár, 1855. október 3. – Érsekújvár, 1930. október 4.) író, költő, újságíró, jogi doktor és ügyvéd, az érsekújvári kisgazda és kisiparos párt elnöke. Ozoróvszky János (nevét 1830-1840-ben Ozorákra egyszerűsítették) és Prihoda Mária földművelő szülők fia. A gimnázium alsó négy osztályát Érsekújvárott, a felsőket Esztergomban végezte 1875-ben, ahol a 8. osztály önképzőkörének elnöke volt....
A temető felső részén található síremlék Vajda István, Hont vármegye tiszteletbeli alügyészének lányáé, Emmáé. A vörös márvány síremlék felső része ívelt, angyalt ábrázoló képpel. A felirata igen rossz állapotban van, szavai nehezen olvashatók.
id. Padicskó János tehénpásztorként dolgozott a faluban. Fia ifj. Padicskó János 24 évesen halt hősi halált az 1. világháborúban. Emlékét a helyi református templomban elhelyezett márványtábla őrzi a többi hősi halottal egyetemben.
Az 1899-ben állított szobrot Derzsi László és családja renováltatta 1990-ben. A három szobrot (Páduai Szent Antal szobra, Nepomuki Szent János szobra, Szent Vendel szobra) a település különböző helyeiről hozták a katolikus templomkertbe, az 1970-es években.
Pájer Mihály (Pereszteg, Sopron vm., 1821. jan. 14.-Pozsony, 1905. márc. 30.): plébános. – A soproni gimnáziumban és a győri akadémián tanult; a VIII. osztályból lépett a győri papnövendékek közé, sokáig betegeskedett, 1844. I. 15: pappá szentelték 8 évig káplán, Nemesvölgyön, Lorettóban, 1867-1900: nyugdíjazásáig Szentmargitán (Sopron vm.) plébános. A leégett plébánia épületét közadakozásból újra fölépíttette. Könyvtárt...
A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).
A plébániától északra, a házasnényei határba, Pálháza felé vezető út jobb oldalán áll a Papkereszt. Valamikor eddig húzódott el a plébánia telke, s mint mondták: „ide jártak a papok imádkozni”. A keresztet 1974-ben idősebb Urbán lelkiatya apja újította fel. Ma egy magas négyzet alakú betonalapzaton, egy kisebb méretű kocka oszlopba helyezve látható az egyenes szárvégű...
Pauer Károly (esperes-plébános Kőhidgyarmaton 1915 – 1929) 1881. jan. 23-án született Magyarfalun. Tizennégy évig volt a falu egyházának adminisztrátora, az első világháború alatt tábori papként enyhítette a rászorulók fájdalmát, amiért a hatóságok érdemkeresztekben részesítették. Aktívan részt vett az országos jellegű katolikus szervezetek munkájában, a Párkányi Espereskerület espereshelyettese volt. Falujában iskolaszéki ülnök volt, a hitelszövetkezet megalapításánál...
A sírban Pázmány család tagjai nyugszanak: Pázmány Zsigmond (1878-1939), neje Keszegh Mária (1886-1963) és fiaik Jenő (meghalt 1906-ban) és Rezső (1908-1979).
