Nagy János (Mocsa, 1806. január 14. – Nagysalló, 1880. május 1.) Nagy János és Sékura Éva fia. Tanulmányait Pápán végezte, ahol köztanító és főiskolai senior volt. Ekkor ő vetette meg Tarczyval együtt a tanuló ifjúsághoz intézett lelkes beszédével az önképzőkör alapját. 1836-ban lett nagysallói lelkész, ahol mint a barsi egyházmegye 25 éves esperese 1880-ban elhunyt....
1790-ben hatalmas pestisjárvány és marhavész tizedelte a falut. 204 ember pusztult bele, akkor már csak 36 jobbágy család maradt. Sírokat ásni nem volt idő, csak egy nagy gödröt ástak, abba dobálták bele a halottakat. A hullákat, hogy tovább ne fertőzzenek mésszel öntötték le. Erről a szomorún tényről tanúskodik a hatalmas domb a templomkerítés mellett.
Koós Győző magyar királyi honvédhadnagy, a nagy ezüst vitézségi érem, hadiékítményes harmadosztályú katonai érdemkereszt és a német vaskereszt tulajdonosa. Koós Győző a sárospataki általános tanítóképző intézetnek volt jeles növendéke s az 1915-ik évben, mint zászlós, jeles tanítói oklevelet szerzett. Koós Győző apja tanító, bátyja lelkész volt. 1916. június 8-án, az északi harctéren Ostroviec mellett a...
A hagyomány szerint egy 1070-ből való oklevél említi plébániáját, feltehetőleg tehát temploma is volt. Hogy az első templomos helyek közé tartozott, azt egy 1294-es oklevél közvetve bizonyítja, mely Egyházcsalomija néven említi a települést. (Az „Egyház” előnevű települések mind templomos helyek voltak.) Ez az első templom feltehetőleg a korabeli román stílusban épült: félköríves szentély, téglalap...
A vár eredetére nézve eltérők a vélemények. Egyik szerint 1040 körül már fennállott. Mások szerint Loránt építtette 1247-ben, kinek fiai 1280-ban elcserélték a várhoz tartozó birtokot Micz bán fiaival. Más változat szerint a vár 1247-ben már a leleszi prépostságé volt. Némely iró meg azt vitatja, hogy 1283-ban épült s a Rathold nemzetségből való Loránt, a...
Nécsey István Bálint festőművész, született 1870. febr. 12. Verebélyen (Barsm.); a gymnasiumot Nyitrán, Pozsonyban és Léván járta, hol egyik tanára buzdította a rovarok gyűjtésére és a festészetre. 1887-ben letette az érettségi vizsgát és kijelentette szülei előtt, hogy festő akar lenni, s Münchenbe ment, hol Hollósy Simon festőiskolájában művelte magát; időközben (1888 őszén) beiratkozott az ottani...
Bars megye azon megyék közé tartozott, ahol a különféle korszakok emlékeinek kutatása és gyűjtése már az 1870-es években megkezdődött. A múlt emlékei után érdeklődő számos amatőr közül gyűjteményeikkel a verebélyi, majd tildi ügyvéd, Dillesz Sándor, valamint Nécsey József tűntek ki. Míg számos amatőr régész esetében életrajzukkal kapcsolatban csupán elszórt adatokra vagyunk utalva, addig Nécsey Józsefről...
A Nyitrán nevelkedett Lyka Károly álltal szerkesztett Művészet című képzőművészeti szaklap 1910-ben megjelent első számában az alabbiakat olvashatjuk Dr. Nécsey Lászlóról (1878-1909): „Lesújtó hírek érkeztek a múlt év november havának elején a Szépművészeti Múzeumba. Az intézet egyik kiváló tisztviselője, ki ifjú életét megmenteni ment a dalmát tengerpartra, szörnyű haláltusát vívott egy gyilkos betegséggel. A szerető...
A temető bal hátsó részében egy dombon található az öntöttvas kerítéssel védett kettős sír. A kerítésen kívül két oldalt egy-egy magas fa található. A jobb oldali sírban nyugszik Nehrer Mátyás 48-as nemzetőr. A kőobeliszk teteje pártázott kiképzésű. A nemzetőrre és feleségére vonatkozó felirat: „Nehrer Mátyásné született: Fekete Karolin *1825. okt. 23. ✞ 1865. febr. 12....
A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1722-ben barokk stílusban épült. Főoltárképét a 18. század elején festették. Fatornyát később az 1810-es évek közepén esetleg végén emelhették vagy javíthatták, de csak 1847-ben épült falazott torony. A templomot 1875-1876-ban és 1932-33-ban is fölújították. Az előbbi festés idővel tönkrement és az 1906-os jókői epicentrumú földrengés is erősen megrongálta...
A sírban Nemeszombori Képes Elek (1869-1938) és neje Nagy Mária, valamint Szakszon Mihályné szül. Képes Terézia (1850-1938) nyugszanak. A 767-es számú sírhely 2016-ban a kifizetetlen sírok közé tartozott.
Deáki község „Száz magyar falu könyvesháza” sorozatban megjelent monográfiája azt írja, hogy a Nepomuki Szent János szobrot Klinda Kálmán szobrászművész készítette, aki néhány évig a község lakója volt. (A szövegben a név tévesen „King Kálmánként” szerepel.) Ha szobrot összevetjük a többi Nepomuki Szent János ábrázolással, felfedezhetünk néhány sajátosságot. Pl. Szent János öltözete itt kicsit különbözik...
A garamszentbenedeki Szent Egyed plébániatemplom déli fala előtt áll egy bájos, vidékies ízű barokk stílusú Nepomuki Szent János szoborcsoport. A kőből faragott, a 18. század második feléből származó alkotás nagyobb, közös talapzatának két szélén egy-egy gyermekként ábrázolt angyalka áll, alacsony podeszten. Középen, egy nagyobb, barokkos oszlopon áll maga János. Megszokott ikonográfiával ábrázolta az ismeretlen szobrász...
Barokk kőszobor, lábánál kisded, díszesen faragott talpazattal a római katolikus templom előkertjében áll. A Nepomuki Szent János nevét viselő iskola és óvoda valamint a zárda átadásakor állították fel. Emeltette Kálnoky Adél grófnő, gróf Waldstein János özvegye, Sabran-Ponteves hercegné.
A szobor barokk stílusú, talapzatán a szent halálát ábrázoló domborművel. A három szobrot (Páduai Szent Antal szobra, Nepomuki Szent János szobra, Szent Vendel szobra) a település különböző helyeiről hozták a katolikus templomkertbe, az 1970-es években.
