Lourdes-ban egy szegény, tanulatlan 14 éves lánykának, Soubirous Bernadettnek 1858-ban, február 11-én jelent meg először a Szent Szűz, a városka melletti massabielle-i barlangnál. Mária hófehér ruhát viselt, köpenye vakító fehér volt, égszínkék öv volt derekán, mezitelen lábát arany rózsa díszítette. Kezében rózsafüzér volt. Tizennyolc alkalommal jelent meg a kislánynak július 16-ig, bűnbánatot és engesztelést kérve....
A mai, illetve az egykor házasnényeinek nevezett plébániakertben van egy temetkezési hely, keresztjén ezzel a felirattal: a Luka Nénnyei Luka család sírboltja: 1875. A sírjel valójában egy szilárd alapzaton elhelyezett, egylépcsős oszlopon látható keresztjel. A szürkés emlék anyaga valószínűleg gránitkő. Az oszlop négyzet alakú, rajta az idézett dedikációval; teteje lekeskenyített sokszög, amin az egyenes szárvégű...
Lulicsek Izidor r. kath. esperes-plébános, szül. 1835. febr. 27. Erdőnagyjókőn (Nyitram.); a gymnasiumot Léván és Esztergomban, a bölcseletet 1851-től Nagyszombatban, a theologiát Esztergomban végezte. 1857. aug. 29. fölszenteltetett; segédlelkész volt Nádason (Hontmegye), 1858. Komáromban. 1868. szept. 4. bessei (Barsm.) plébános, 1892. máj. 26. verebélyi kerületi alesperes és tanfelügyelő lett. Verebélyen érte a halál 1909-ben. Fekete...
Lux Károly, ág. ev. leányiskola-tanító Pozsonyban, hol 1869-ben a tanító-egylet alapításánál közreműködött. Meghalt 1893-ban. Munkája: A pozsonyi tanítóegylet 20 évi tevékenységének története 1869-1889. Pozsony, 1890. Felolvasásai a tanító-egylet gyűlésein: 1875-1876. Az iskolai takarékpénztárakról, 1879-80. Az ártalmas pillangók hernyói, 1888-89. Mely közeg illetékes kimutatni, hogy valamely tanuló az ismétlő oktatás tantárgyaiban magánoktatást nyer. Néptanítók Lapja 1893....
„A magy. kir. állami kórház főarcvonalával az Eindlicher-utcára (Americké námestie), éjszaki szárnyával az Ország-útra (Radlinského ulica), déli szárnyával s bejárójával az Erzsébet-utcára (Mickiewiczova ulica) tekint. Összesen 18.573 négyzetméternyi területet foglal el. E nagy intézetet 1850-ben alapította a kormány 640.000 koronányi költséggel, 1864. okt. 14-én adta át rendeltetésének, időközönkint 1899-ig több rendbeli melléképületekkel és pavilonokkal gyarapította....
Mahács Sándor (1840–1908) lipótvári börtönlelkész, Pered, Sellye plébánosa. Mahács Sándor sírját a Feketeházy család sírkápolnájától jobbra találhatjuk.
Történész, tanár, tankönyvíró, bibliográfus. Pozsonyban született 1850-ben. A gimnáziumot Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, egyetemi tanulmányokat 1869?-1874-ig Bécsben folytatott. 1775-től az aradi főreálgimnáziumban a történelem és földrajz rendes tanára, majd 1880-tól a budapesti egyetemen lett helyettes tanár. 1881-től az egyik fővárosi főreálgimnáziumban tanított történelmet, földrajzot és német nyelvet. Egyúttal az ókori történet és a keleti népek...
A nemes Máriássy-család egyik elődje, Miklós fia Miklós 1284-ben IV. László királytól engedélyt kapott a várépítésre, azzal a korjellemző kikötéssel: „hogy abból rosszat cselekedni semmiképp se merészkedjék.” A vár Márkusfalván épült fel. A község felett emelkedő dombon a XIV. századi templom mellett áll a részben már romban heverő vár; lejjebb az úri kastélyok s udvarházak...
A a pozsonyi evang. líceum 1914-ben megjelent értesítőjében az alábbiakat olvashatjuk Markusovszky Sámuelről. „A pozsonyi evang. líceum nyugalomban élő nagyérdemű igazgatója hosszas betegség után 1913. évi augusztus hó 10-én este meghalt. Harminc esztendeig működött fáradhatatlan szorgalommal tanintézetünkön és hat évig volt a líceum érdemes igazgatója. Múlhatatlan, nagy érdemeket szerzett magának azzal, hogy megírta a líceum...
Martinengo Nándor régi olasz, nemesi család sarja. A liechtensteini fejedelem szolgálatába áll, mint katona, de egészségügyi okok miatt távozik. 1837-ben végzett vívómesterként Pesten, ahol elnyerte a „vívás mestere” kitüntető címet. 1838-ban a Wiener Neustadt-i Katonai Akadémián is megvédi mesteri címét, Chappon Lajos és más vívó szaktekintélyek előtt. 1844-ben elhagyja Bécset és Pozsonyba költözik. Itt a...
Aranyosmedgyesi báró Mednyánszky László (Beckó, 1819. június 16. – Pozsony, 1849. június 5.) honvédőrnagy, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja, Mednyánszky Cézár tábori főlelkész bátyja, Mednyánszky László festőművész nagybátyja. A középbirtokos főnemesi báró Mednyánszky családba született. Apja, báró aranyosmedgyesi Mednyánszky József (1789-1868), császár és királyi kamarás, főhadnagy, anyja, vhiri Richter Eleonóra (1798-1889) volt.[2] 1835-ben a Magyaróvári Gazdasági...
Vasárnapi Ujság 1901. június 9-én megjelent számának halálozások rovatban olvashatjuk: “Mercz Mátyás, központi főszolgabíró, Lőcsén, 63 éves korában” elhunyt.
Meszlényi Jenő, honvédezredes sírja a temető betonfalánál, az I./2-es szektorban található. A síremlék már nincs meg, azt a temető melletti út építésekor elbontották, a kőből készült fedőlap azonban megvan. Előtte az avar alatt rálelünk arra a lapra is, melyre a „Meszlényi” nevet vésték. Meszlényi Jenő ( Bakonyság, Kisdém-puszta, 1814. október 10. – Pozsony, 1900. június...
A ma téli álmát alvó hajdani Metropol Hotel épületének középkori alapja és kőből kirakott boltíves pincéje van, melyből közvetlen átjárás van a a bányák sötét tárnáihoz. Az épület a város történetében, mint hírhedt kocsma „A szőlőhöz” nevet viselte finom borával és konyhájával.
„A szülőház mára sajnos, nem maradt meg. A falu egyik lakosa, Jozef Varga 1968-ban hatósági engedéllyel lebontotta a régi hajlékot. Helyét néhány éve egy emlékkővel jelölték meg. …Mauks Ilona visszaemlékezéseiben egy további adatot is találunk. Eszerint maga Mikszáth mesélte neki, hogy születése előtt a házuk leégett, s ideiglenesen áthurcolkodtak az úgynevezett Révész-fundusra, s ott született...
Móczik József 1861. szeptember 9-én született Selmecbányán. Fiatal korában asztalosnak tanul, majd a teológiai szakra jelentkezik. 1883-ban belép a Ferencesek gyülekezetébe, 1893-ban pappá szentelik. Egy ideig kántor a Ferencesek templomában Pozsonyban, majd vidékre szólítja hivatása, később 1893 és 1900 között Budapesten teljesít papi szolgálatot. Itt közben diákként látogatja a Budapesti Képzőművészeti Akadémiát, tovább fejleszti azokat...
Bejegyzés a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyveiben, 2. I. sz. lelkészi anyakönyv: „Motsi Pál magam kezével réthei ekklé’sia prédikátora. Fel szenteltettem a’ szent hivatalra 1816 dik esztendőben. Filiális ekklésiák: Boldogfalva, Puszta Fődémes, Vizkelet” (később Pénteksúr is). A sírkőre 2016-ban új márványtáblát helyeztek.
Muszka József 48-as honvéd-huszár a szabadságharcz után a Koburg herczegi család tiszttartója, később pedig Selmecz és Bélabánya városok közgyámja. 78 éves korában Selmeczbányán halt meg. A hiányos kovácsoltvas kerítéssel övezett, gondozatlan sírt a temető bejáratától balra, a domb oldalában találhatjuk.
