Králik Lajos (Pest, 1849. okt. 11. – Pozsony, 1913. júl.): jogász, jogi író. Pesten és Bécsben végzett jogi tanulmányok után 1874-től budapesti ügyvéd. Mint gyakorlati szakember több törvény előkészítő munkájában részt vett (csődtörvény, a polgári törvénykönyv tervezetének a szülőkről és gyermekekről szóló részei). Több gyakorlati igényű kommentárt írt. A bányai ágost. hitv. ev. egyházkerület 1912....
Az idejekorán elhunyt Krasznyanszky János földi maradványai a temető nagykeresztje mellett nyugszanak. Síremléke hiányos és elhanyagolt, de a sírján a dudvát láthatóan rendszeresen kaszálják és néha mécsest is tesznek rá.
1888–1891 között a podolini piarista gimnázium alsós tanulója volt Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. – Budapest, 1933. máj. 12.) író, a 20. századi magyar széppróza, ill.a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Podolinban a Fő tér 92. sz. alatt lakott. Innen gyakran átruccant Késmárkra is, ami a Szindbádban is felismerhető nyomot hagyott. Szepességi élményei egész...
A reneszánsz stílusú ház a Krupek-ház nevet viseli. A család krakkói származású, lengyel család volt. A ház tulajdonosainak külön faragott padja volt a házzal szemben álló Szent Jakab templomban. Krupek Sebestyén 1529-ben vette meg a házat, lehetséges, hogy akkor csak a baloldali, gótikus eredetű részt. A jobboldali részt később építhette hozzá, vagy két házat összeépített....
A püspöki temetőben nyugszik egy 1848-as honvéd. A lengyel származású Kucsera József részt vett a szabadságharcban, majd Püspökin telepedett le. Sírja az egyik központi helye a megemlékezéseknek, minden év március 15-én. Itt emlékezik a városrész lakossága a szabadságharc hőseire. Emléktáblát ne keressünk a síremléken, csak az itt lakók emlékezete őrzi, hogy nevezetes személy nyugszik alatta.
A Diószeg központjában álló kastély főhomlokzatával a település főutcájára néz. Mögötte fallal körülkerített kert terül el. A magas fokú védettséget élvező parkot az 1800-as évek második felében alapították, mai formáját a huszadik század elején nyerte el. A gesztenyék mellett több értékes fa, közel 150 éves platánok és ginkó is gazdagítja a parkot, itt áll a...
Diószegen, az észak-kisalföldi mezővárosban a Guttmann–Kuffner-cég cukorgyárat építtetett és a környéken mintaszerű gazdaságot létesített. A gyár igazgatója, a morvarországi születésű Kuffner Károly (1847-1924) 1884-ben házasodott meg, ezután Diószegen felépíttette kastélyát. 1896-ban „diószeghi” előnévvel magyar nemességet, 1904-ben bárói rangot kapott. A kastély helyén eredetileg földszintes, tornácos kúria állt. Vaskos falai lehetővé tették, hogy az új kastély...
Kupetz Lykurg született Lőcsén 1822. deczember 1-jén. Szülővárosának iskoláit látogatta és 1830-ban egy évre Pelsőczre ment Gömörmegyében a magyar nyelv elsajátítása végett és éppen atyja temetése napján tért vissza, úgy hogy még sírjához elkísérhette. Az 1836- 37-iki tanévben Miskolczon végezte a secundát, onnan ismét visszajött Lőcsére és 1843-ban főtisztelendő Jozeffy Pál superintendens előtt letette a...
Kúti István (uzoni) (1867. június 8., Marosvásárhely – 1912. április 19., Selmecbánya) A középiskolát Nagyszebenben, a jogot Kolozsvárt elvégezvén, 1893-tól a kolozsvári városi árvaszék aljegyzője, majd városi aljegyző. 1895-ben kinevezték Selmecbánya rendőr-alkapitányának. 1907-től Selmecbánya rendőr-főkapitánya. Szerkesztője, egy ideig pedig tulajdonosa a Selmecbányai Híradó helyi lapnak. 1912-ben elhalálozott, hat Kúti fiút hagyva árván. Halála után a...
Kuzmik Pál (Eperjes, 1864. jún. 22. – Bp., 1925. dec. 19.): sebész, egyetemi tanár. 1889-től a bp.-i sebészeti klinikán működött. 1891-ben tanársegéd, 1897-ben adjunktus, 1898-ban a sebészeti műtéttan magántanára. 1905-ben c. rk. tanár. 1908-ban a János Kórházban főorvos. 1909-ben ny. rk. tanár. 1914-től haláláig a sebészet ny. r. tanára a bp.-i egy.-en. A II. sebészeti klinika ig.-ja. A visszerek,...
Lábán József kir. tanácsos nejével, szül. Schariczer Viktóriával (1861–1929), akivel öt gyermeke volt, példás családi életet élt, és munkahelyén a kötelességtudás mintaképeként ismerték. Búcsúlevelet hátrahagyva önkezűleg vetett véget életének, de nem Pozsonyban, hanem Budapesten, ahol vasúti és hajózási főfelügyelői tisztséget viselt. A tragikus eset városszerte megdöbbenést és fájdalmas részvétet váltott ki.
Enea Lanfranconi (Pellio Intelvi, Lombardia, 1850. május 30. – Pozsony, 1895. március 9.) és Luigi Lanfranconi 1870-ben települtek át Olaszországból Pozsonyba. A fivérek közül Enea mérnök, építési vállalkozó, régész és műgyűjtőként vált ismertté. Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Az egyik pozsonyi Duna-híd ma a nevét viseli. 1895-ben elborult elmével öngyilkos lett, Olaszországban, Vareseben temették...
A m. kir. Belügyminister f. Gömör-Kishont Vármegye területén Alsó-Bátkai és Felső-Bátkai kerület körjegyzőjévé nevezte ki Lengyel Ábrahámot, akihez később Dulháza, Rakottyás, Tamási, Zsip is hozzá tartozott. Feladata az anyakönyvvezetés volt, s házassági anyakönyv vezetésével és a házasság-kötésnél való közreműködéssel is megbízták.
Lengyel Ferenc (1836-1892) a jónevű rimaszombati Lengyel családból származott. 1877-ben Sajókesziből került Uzapanyitra. Felesége, György Julianna 1892 januárjában hunyt el, ő pedig májusban. Két árva kislányt hagytak itt. Az ő helyére jött lelkésznek Szűk Gyula. Sirja ledőlt. A sirkő felirata olvashatatlan. Családi viszonya Lengyel Ábrahám (1839-1907) körjegyzővel kutatásra szorul. A halálhíréről Pósa Lajos nemesradnóti református...
Lieszkovszky Artúr és korán elhunyt lányának kovácsoltvas kerítéssel övezett sírját a temető bejáratától jobbra találhatjuk meg. A pénzügyminiszter 1913-ban tett javaslatára Lieszkovszky Artúr, a Trencséni Takarékpénztár Részvénytársaság ügyvezető igazgatója a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A Lieszkovszky család Trencsén vármegyei nemes család, mely eredetét, I. Lajos, sőt Róbert Károly...
Mikszáth Kálmán Magyarország lovagvárai című kötetében így összegzi a vár történetét: „Vér vízzé nem válik. I. Károly királyunkon is teljes életében meglátszott, hogy olasz. Ahol csak szerét tehette,mindenütt kitüntette őket. Hanem özönlöttek is be seregesen, mint légy az édes tejre. Így jött be valami Douch nevű kalandor gróf, kit legott nagy birtokkal ajándékozott meg a...
A Lilla Galéria Csokonai Vitéz Mihály szerelme után lett elnevezve. Vajda Júlia a hetényi lelkész felesége volt, Dunamocsól származott. Csak néhányszor találkozott a költővel, aki azonnal beleszeretett ibolyakék szemeibe. Feleségül is akarta venni a fiatal lányt, de szülők ellenezték, s gyorsan férjhez adták egy jóval idősebb férfihoz. Özvegységre jutása után, már idős korában ment hozzá...
A rokokó alapokon álló Lipthay-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Egykor szép angolparkja volt. Jelenleg a kastélyban a település önkormányzata tevékenykedik.
A deregnyői, egykori Lónyai-kastélyban állt a régió legnagyobb gyűjtőtábora, mely ma iskolaként működik. Az épület falán emléktábla tanúskodik e tényről.
Losadi Zudor Susanna Cséfalvay Alajosnak, nyugalmazott cs. és kir. lovas századosnak és 1848-1849-es honvéd őrnagynak volt a felesége, aki a katolikus temetőben nyugszik. A síremlék 2019-ben újult meg Cséplő Ferenc hagyatékából.
