Nagyszombat városa az 1848/49-es szabadságharc idején egy csata színterévé vált, melynek részleteiről az alábbiak szólnak: 1848. december 13-án Alfred Windisch-Grätz cs. kir. tábornagy közzétette kiáltványát, melyben közli, hogy hadseregének előőrsei Bécsből elindulva átlépték a magyar határt, hogy az úgymond törvényes rend helyreállításának érdekében megkezdjék tevékenységüket Magyarországon. E hadjárat keretében 1848. december 14-én Balthasar Simunich cs....Read More
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Csilizpatas községből 30 honvéd harcolt a magyar hadseregben. Ezek egyike volt Simon Péter honvéd, akit 1848. szeptember 7-én, 20 éves korában soroztak be. Sírja, sajnos, az öreg csilizpatasi temetőben elhanyagolt.Read More
Ipolykeszi több látnivalót is kínál az idelátogató vendégeknek. Mindenekelőtt a népi építészet emlékei érdemelnek figyelmet. A zsellérházak általában kétsejtűek voltak: pitvarból és szobából álltak. A nyeregtetős házaknál az oromzat rendszerint egybeesett a homlokzati fallal. (Ilyen deszkaoromzatú ház mára már kevés akad a faluban, s többségük felújításra szorul. /…/ Egy nagyobb gazdáé lehetett a 36. számú...Read More
Ipolykeszi több látnivalót is kínál az idelátogató vendégeknek. Mindenekelőtt a népi építészet emlékei érdemelnek figyelmet. A zsellérházak általában kétsejtűek voltak: pitvarból és szobából álltak. A nyeregtetős házaknál az oromzat rendszerint egybeesett a homlokzati fallal. [Ilyen deszkaoromzatú ház mára már kevés akad a faluban, s többségük felújításra szorul.] /…/ 1913-ban épült Újfaluban az 5. számú gazdaház....Read More
Ipolykeszi több látnivalót is kínál az idelátogató vendégeknek. Mindenekelőtt a népi építészet emlékei érdemelnek figyelmet. A zsellérházak általában kétsejtűek voltak: pitvarból és szobából álltak. A nyeregtetős házaknál az oromzat rendszerint egybeesett a homlokzati fallal. (Ilyen deszkaoromzatú ház mára már kevés akad a faluban, s többségük felújításra szorul.)Read More
A 2. világháborúban elhunyt kőkeszi lakosoknak állított síremléket az új, felső temetőben állították fel, melynél a település lakosai minden évben megemlékezést szerveznek. A síremléket Szalay Ferenc, – aki a helyi Csemadok és az MKP szervezésében aktív részt vállalt, valamint oszlopos tagja volt a Palóc Társaságnak – kezdeményezésére állíttatták az új temetőbe temetkező lakosok (a költségeket...Read More
Balony községben már 1830-ban működött iskola.A Fő utcán lévő épületben nyitották meg 1949/50-es évben a magyar tannyelvű oktatást lehetővé tevő nemzeti iskolát.Táblája a 20 század ötvenes éveiből az épület külső falán ma is látható. A községben az iskola az 1970-es évek körzetesítésekor megszünt.Read More
A benefai Bacsák családnak már a XVII. században fontos szerepe volt Pozsony vármegyében. Ebből a családból az 1755. évben készült nemesi összeírásban már említik József és János nevét. János alispán volt Pozsony vármegyében (1764), majd a magyar királyi helytartóságnál tanácsos (1787). József szintén tanácsos volt (1770). A Bacsák-család a múlt század első évtizedeitől jelentős birtokkal...Read More
A csilizradványi temető középső részén található az 1848-ban felállíttott nagykereszt. A rajta található felirat szerint 166 évvel ezelőtt a szakrális emléket a csilizradványi katolikusok készítették.Read More
Bodon Gyula (1906-1921) Bodon Dénes és Balyo Ilonka fiaként született Nemesradnóton. Édesanyját 1907-ben veszítette el. Édesapja újra megnősült s 1914-ben hunyt el az 1. világháborúban. Nagyszülei Dóri Balyo József és Balyo Rozália viselték gondját, 15 évesen pedig elhunyt. A nagyszülők fájdalmukban harangot öntettek elhunyt szeretteik emlékére. A harang felirata: Az örökkévaló szentháromság egy Isten dicsőségére,...Read More
A régi katolikus temetőben található kápolna eredetileg romantikus stílusban épült a Galambos-család sírkápolnájának a 19. század második felében. A sírkápolnában a fiatalon elhunyt Galambos Izabella nyugszik. A kápolna mögötti sírkertben galamboki Galambos István és felesége galamboki Galambos Ilona nyugszanak. A sírkő hátsó oldalán Dravetzky Sándorné galamboki Galambos Gizella nevét vésték fel, akit Budapestről szállíttattak a...Read More
A Galamija-parcellán áll egy alacsony talapzaton az a szürke műkőből készült vaskorpuszos kereszt, melyet Isten dicsőségére emeltetett Paholics Ferenc és neje Török Veronika 1938-ban.Read More
Vágújhelytől északnyugatra található a Fehér-Kárpátok részét képező Bosáci völgy bejáratánál, mintegy hallgatag őrzőjeként áll egy dombon a gallyasi megerősített román kori templom. A lakosságnak viszonylagos védelmet biztosítva, a pusztító ellenséges támadások elől a Vág folyó völgyét különböző pontokon várerődítmény-rendszerek védték. A gallyasi templom környéke a erődrendszer gyenge pontja volt, ezért építettek a templom körül egy...Read More
Dunaszerdahely legrégibb köztéri szobrát 1713-ban állíttatta – édesanyjuk végakaratának megfelelően – a három Pókateleki Kondé testvér: Ádám, György és Ferenc. Az eredetileg a Komárom felé vezető országúttal szemben, talapzaton és oszlopon álló, a gyermek Jézust az ölében tartó Szűzanya szobrának szükséges restaurálására a három Kondé testvér hagyott (már 1713-ban) pénzösszeget. Később a Kondé család, majd...Read More
1423 és 1442 között Pálóczy György esztergomi érsek templomot építtetett a településen. A gótikus stílusban felépített gyarmati templom volt a Szikince-völgyben állítólag a legelső templom. Háromsoros földsánccal, majd hatalmas kőfallal volt körülvéve, amely a lakosság védelmét volt hivatott szolgálni. A templom a török alatt megrongálódott, de később barokk stílusban újjáépítették és tornyot is építettek hozzá....Read More
A XVI. század második felében a reformáció térhódítása következtében a falu lakossága is áttért az új hitre. Az első időkben a reformátusok az 1423-42 között épült templomot használták, azonban azt 1711-ben elkobozták tőlük és a Türelmi Rendelet (1781) után sem kaphatták vissza. Ezért legelső gondjuk a templomépítés volt. Engedélyt nyerve 1781 és 1784 között felépítették templomukat klasszicista...Read More
A Baracskáról Pozba felé vezető út mellett áll a Kelecsényi család mauzóleuma, melyet Kelecsényi Rafael építtetett a 19. század végén. A négyszög alapzatú építmény homlokzatait jellegzetes neogótikus tört portálék tagolják. A koronapárkány kivitelezése neoromán félköríves fríz. Az ormos főhomlokzat fiatoronnyal végződik. Az építmény napjainkban (2015) lepusztult állapotban van. Az épületet 2015-2016 közt felújították.Read More
A kastély 17. századi, reneszánsz eredetű, a Pálffy-család építtette birtokukon. Ma a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fiókarchívumának egyik levéltára működik benne.Read More
A dunaszerdahelyi, Kisudvarnoki úti köztemetőben, a papsíroktól nem messze, elhanyagolt, méltatlan állapotban találunk rá a dunaszerdahelyi köztemető legrégibb, s városunk történetének egyik legfontosabb sírjára. A vörös márványból készült, a kereszten koponyával, alatta lábszárcsontokkal díszített sírjel felirata eléggé lekopott, de még olvasható. A krónikából, de további elbeszélésekből is tudjuk, milyen díszes, nagy kriptája volt az egykori újfalui...Read More
