Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
14 bejegyzés

1. világháborús emlékmű Zsigárdon (szobor, emlékmű, emléktábla) (Zsigárd [Žihárec])

Az első világháborúban elesettek emlékére 1939-ben a zsigárdi református hívek közadakozásból egy emlékművet emeltettek, amely a zsigárdi református templom előtt látható. Az emlékoszlop tetején álló kiterjesztett szárnyú, karmai között kardot tartó bronz turul Dosztál Jakab komáromi vas- és fémöntödéjében készült.
Read More

A 2. világháborúban elesett zsigárdi református hősök emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Zsigárd [Žihárec])

A 2. világháborúban elesett zsigárdi református hősök emléktáblája a szószékkel szembeni falon található.
Read More

A zsigárdi csata emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Zsigárd [Žihárec])

A falu határában a legjelentősebb események az 1848–49-es szabadságharc idején játszódtak le a Vág mentén. Görgey Artúr tábornok a Vág irányába vezényelte az I., II., és III. honvéd hadtestet, hogy még az orosz cári intervenció előtt áttörjék a császári-királyi hadsereg védelmi vonalát. A hadművelet 1849. június 6-án kezdődött. A Vág mellett a honvédeknek az ellenséget...
Read More

Bélik-kereszt (szakrális kisemlék) (Zsigárd [Žihárec])

A katolikus templom bejáratával szemben áll az a rózsaszín márványkereszt, más néven Bélik-kereszt, amelyet 1838-ban Bélik József szepességi püspök állíttatott egykori zsigárdi híveinek örök emlékére. A kereszt körül megmaradt a kovácsoltvas kerítés egy része. Az öntvény korpuszos kereszt girlandokkal díszített négyszög alakú alapzaton áll. Dezséri Bélik József (Dezsér, 1757. december 1. – Szepeshely, 1847. március...
Read More

Dr. Erdélyi László Gyula emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Zsigárd [Žihárec])

A katolikus templom falán látható az az emléktábla, melyet a helyi önkormányzat készíttetett a falu híres szülöttének emlékére 2000-ben. Erdélyi László Gyula (Zsigárd, 1868. március 2. – Zalaapáti, 1947. augusztus 17.) magyar bencés szerzetes, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905). 1884. augusztus 1-jén lépett be a Szent Benedek-rendbe, 1887-ben egyszerű, 1890-ben...
Read More

Kálvin János emlékmű és a reformáció 500 évének emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Zsigárd [Žihárec])

A Kálvin János emlékművet 2009-ben, születésének 500. évfordulóján emelte az egyházközség. Az október 31-iki ünnepi istentisztelet után az emlékmű leleplezését Baranyay Alajos és Szabó Gyula gondnokok végezték. A műalkotás előtt áldásmondással Fazekas László püspök szolgált. Az emlékművet Čeněk Žiaček képzőművész készítette. Az emléktáblát reformáció 500. évfordulója alkalmából készítette a Zsigárdi Református Egyházközség 2017-ben.
Read More

Kitelepítettek zsigárdi emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Zsigárd [Žihárec])

Zsigárd Község Önkormányzata, a Zsigárdi Református és Katolikus Egyházközségek, valamint a Csemadok Zsigárdi Alapszervezete szervezésében került sor 2017. október 28-án a meghurcolt zsigárdiak emlékére állíttatott emlékmű ünnepélyes felavatására a református parókia előtti téren. Igét hirdetett ThDr. Szénási Zoltán esperes. Köszöntőt mondott Baranyay Alajos, Zsigárd község polgármestere, Baranyay Zsolt, Nyitra megyei képviselő, Menyhárt József, a Magyar...
Read More

Psenkó József plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Zsigárd [Žihárec])

Csehszlovákia megalakulásának idején a papi teendőket a faluban Psenkó József plébános végezte. 1858. március 7-én született Újvárban, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, ahol 1881. június 29-én szentelték pappá. Szent Mihályfán és Hidaskürtön segédlelkészként, később Kajalon, majd 1909. október 1-jétől Zsigárdon plébánosként működött. A hivatalos jelentések szerint hívei nem kedvelték. 1930. július 14-én halt meg, és a...
Read More

Szent József katolikus templom Zsigárdon (épület, építmény) (Zsigárd [Žihárec])

Zsigárd az esztergomi érsekség birtoka volt, ezért Esterházy Imre gróf, érsek 1728-1730 között barokk stílusú római katolikus templomot építtetett, amelyet Szent Józsefnek ajánlottak. A templomot 1765-ben újra fedték, 1813-ban megrongálódott, ezért megjavították és klasszicista stílusban átépítették. 1878-ban Simon János érsek javíttatta (a bejárat feletti emléktábla utal rá: Joannes cardinalis Simon ampliavit et restaurant A. D....
Read More

Szentháromság-oszlop Zsigárdon (szakrális kisemlék) (Zsigárd [Žihárec])

A katolikus templom előtti téren áll a Szentháromság-oszlop. 1895-ben állítatta Vágó István felesége, Szemeth Terézia. A rózsaszín márványból készült, négyszög alakú talapzaton a Szentháromság kő szoborcsoportja látható. Az alapzat felső részében angyalfej-relief van, alatta a fülke sokáig üres volt, ma Mária szobor látható benne.
Read More

Szűz Mária Születése (Kisboldogasszony) – kápolna (épület, építmény) (Zsigárd [Žihárec])

Temetőben áll a Szűz Mária Születése barokk kápolna, amelyet 1771-ben építtetett Ürge Mihály. Szerencsére még a teljes pusztulás előtt felújították, ezáltal visszanyerte eredeti alakját. A kápolnában Risz Jozefa nyugszik, aki Zsigárdon halt meg 1814. december 27-én, és a királyi-császári komornyik Berényi, később Winchler József király udvari kincstárnok felesége volt. Risz Jozefa férje halála után a...
Read More

Tímár Erzsébet emlékkeresztje (szakrális kisemlék) (Zsigárd [Žihárec])

A Kisboldogasszony-kápolna előtt rózsaszín márvány klasszicista központi kereszt áll. 1808-ban Tímár Erzsébet emeltette Godek Ferenc és Ürge Ferenc emlékére. A magas négyszög alakú talpazaton álló kis kőkeresztet a közelmúltban az eredeti formájában felújították, alul a halál reliefje látható.
Read More

Útmenti kereszt (szakrális kisemlék) (Zsigárd [Žihárec])

március 13, 2017
A zsigárdi római katolikus hívek által állított kereszt a falu szélén a Pered irányába vezető út mellett található. A megcsonkított korpuszú kereszt 1931-ben készült.
Read More

Zsigárdi református templom (épület, építmény) (Zsigárd [Žihárec])

A községben már a régi időkben állt a református oratórium, vagy templom, ezeket azonban a sellyei jezsuiták vagy a peredi katolikusok mindig lerombolták. II. József türelmi rendeletének kiadása után a helyi reformátusok 1784-ben ideiglenes imaházat építettek a Tanító István és Róka István által adományozott telken, majd hamarosan református templom építésébe kezdtek a türelmi rendelet nyomán,...
Read More