FőoldalCSEMADOKSZMMI Elérhetőségek

Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
16 bejegyzés

Fekete és Feketeházy család kápolnája (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vágsellye [Šaľa])

augusztus 31, 2016
A vágsellyei családi kápolnában, melyet Feketeházy Domonkos és apósa, Fekete József építettek nyugszik az 1927. október 31-én meghalt Feketeházy János mérnök, hídtervező, a vasszerkezetek igazi mestere. Halála idején már három testvére és szülei is a kápolnában nyugodtak. Id. Feketeházy János felesége, Júlia 1952-ben hunyt el Vágsellyén. Őt is a családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Feketeházy János Magyar Ház (épület, építmény) (Vágsellye [Šaľa])

augusztus 19, 2016
Vágsellyei magyar ház 2004 óta szolgál kulturális célokat. Az 1928-ban emelt házat a Csemadok alapszervezete a Rákóczi Szövetség anyagi támogatásával vásárolta meg, újította fel és bővítette. Az épület tágas terme összejövetelekre valamint kiállításokra szolgál, de rendelkezik konyhával, irodával és társalgóval is.

Hősi emlékmű Vágsellyén (szobor, emlékmű, emléktábla) (Vágsellye [Šaľa])

március 2, 2020
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. A hátteret alkotó oszlopon eredetileg a magyar királyi korona is látható volt, ezt 1945 után eltávolították. Eltávolították ( „a múltat végképp eltörölni” jeligére) az...

ifj. Hlavaty Ferenc első világháborús hős jelképes sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vágsellye [Šaľa])

július 4, 2020
ifj. Hlavaty Ferenc 21 éves korában adta életét magyar hazájáért.

Központi kereszt (szakrális kisemlék) (Vágsellye [Šaľa])

augusztus 23, 2016

Mahács Sándor plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vágsellye [Šaľa])

február 28, 2020
Mahács Sándor (1840–1908) lipótvári börtönlelkész, Pered, Sellye plébánosa. Mahács Sándor sírját a Feketeházy család sírkápolnájától jobbra találhatjuk.

Nepomuki Szent János vágsellyei szobra (szakrális kisemlék) (Vágsellye [Šaľa])

február 25, 2020
Nepomuki Szent János Csehország patrónusa, a Jézus-Társaság egyik mennyei pártfogója, egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja (1340–1383). A gyónási titok vértanújának (†1383 v. 1393), mindenekelőtt pedig a vízenjárók védőszentjének, barokk szobrait Szentháromság és Szeplőtelen Fogantatás szoborcsoportok, pestis-emlékművek mellékalakjaként Magyarország-szerte megtaláljuk, hasonlóképpen egykorú házak oromfülkéiben, úton-útfélen, kutak mellett, folyók partján, hidak párkányán,...

Pázmány-kastély Vágsellyén (épület, építmény) (Vágsellye [Šaľa])

február 24, 2020
A középkorban erre vezetett a cseh út (Via Bohemica). IV. Béla Vágsellyét és környékét a turóci premontrei kolostornak adományozta. A település 1522-ben Majthényi Uriel turóci préposttól kapott kiváltságokat. 1536-ban I. Ferdinánd mezővárosi rangra emelte. A város 1586-ban a jezsuitákhoz került, akik 1598-ban Znióváraljáról ide helyezték át kollégiumukat. Vágsellyén egykor vízivár állt. Ennek helyén a 16....

Szent Flórián vágsellyei szobra (szakrális kisemlék) (Vágsellye [Šaľa])

február 25, 2020
Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot. Legendája szerint, amikor Florianus megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (Lorch) elfogtak 40 (!) keresztényt, maga is megvallotta hitét. Aquilinus bíró megbotoztatta, s arra ítélte, hogy nyakában malomkővel az Enns hídjáról lökjék a folyóba....

Szent György vágsellyei szobra (szakrális kisemlék) (Vágsellye [Šaľa])

február 25, 2020
Az ismeretlen művész által 1808-ban alkotott szobor eredetileg a Szent György téri tűzoltó-szertár előtt állt, jelenleg a városi könyvtár előtt található. A közeli teret is a szoborról nevezték el nemrég, azelőtt Dubček tér néven jegyzezték a területet, amelyet a helybeliek leginkább az Olympia bevásárlóközpont előtti térként ismertek. A Szent György-szobor 1963 óta szerepel a műemlékek...

Szentháromság-szobor Vágsellyén (szakrális kisemlék) (Vágsellye [Šaľa])

február 24, 2020
1886 július 4-én a litánia alatt gömbvillám csapott a vágsellyei katolikus templomba. Az elemi csapástól való megmenekülés emlékére a túlélők és a város Szentháromság-oszlopot emeltetettek, ami 1895-ben készült el. 1974-ben, amikor egy közúti baleset miatt a szobor megsérült, átmenetileg a templomkertbe vitték át. A romos szobrot 1992-re, a város első említésének 900. évfordulójára újjáépítették, majd...

Szentiványi Zsigmond sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vágsellye [Šaľa])

augusztus 23, 2016
„A vágjobbparti ármentesitő társulat 1897-ben egyesült az alsó dudvágvölgyi ármentesitő és belvizlevezető társulattal, a midőn a kormánybiztosság is megszünt; jelenleg autonom szervezettel folytatja közhasznú működését. – Elnökei Szalavszky Gyula és Zsigárdy Gyula. – Állandó személyzete Szentiványi Zsigmond igazgató főmérnökön kívül két szakaszmérnök, egy a gátfelügyelettel megbízott segédmérnök, egy pénztárnok és 10 gátőr.“

Templomkerti kereszt Vágsellyén (szakrális kisemlék) (Vágsellye [Šaľa])

február 24, 2020
A templomkertben álló kőkereszt 1724-ből származik.

Ürge József plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vágsellye [Šaľa])

február 24, 2020
A Bars megyei Verebélyen született 1889. szeptember 5-én. Pappá szentelték 1915. május 16-án. 1916-tól szolgált tartalékos tábori lelkészként 1918-ig. Vágsellyei lelkészként ő áldotta meg az 1940. november 10-én felavatott 1. világháborús és országzászlós emlékműveket. 1960. május 2-án hunyt el. Sírja a vágsellyei temetőben található meg.

Vágsellyei Antiochiai Szent Margit-templom (épület, építmény) (Vágsellye [Šaľa])

február 23, 2020
A város Antiochiai Szent Margit római katolikus temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban, egy korábbi, legkésőbb 16. századi templom helyén. Építésze Schwarz György volt.

Vágsellyei Országzászló-emlékmű (szobor, emlékmű, emléktábla) (Vágsellye [Šaľa])

február 25, 2020
Az Országzászló Mozgalom kezdeményezője Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar” volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat.A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Az országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti utolsó 1915-ös hivatalos...