Emlékhelyek a Felvidéken

A vágai katolikus templom A falu első temploma feltehetően a 16. század végén, a 17. század első felében épült. Addig a vágaiak a vágszerdahelyi templomba jártak. A vágai templom felépítéséről nincsen pontos adatunk, így csak azt tudjuk, hogy az 1562-es egyházlátogatáskor még nem létezett, de feltehetően még 1642 előtt felépült, mivel a későbbi templom egyik...Read More

A Vágai Országzászló Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és az Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a...Read More

Forró Róbert * 1953. december 20., Vága – † 2000. március 15., Pozsony / labdarúgó, edző Vágán, egyszerű szülők (apja Forró Dániel, anyja Szabó Teréz) második gyermekeként látta meg a napvilágot. A család további két gyermeke az elsőszülött Milan (1951) és Veronika (1956). Iskolai tanulmányait anyanyelvén a Vágai Kilencéves Alapiskolában kezdte, amely magyar tanulóinak létszáma...Read More

Gyevát György * 1950. július 31., Vága – † 2006. december 29., Galánta / sportoló, edző Gyevát Árpád és Forró Mária Valéria első gyermekeként látta meg a napvilágot 1950. július 31-én a mátyusföldi Vága községben. A családban még született egy kislány, a húga, Regina. Iskolai tanulmányait szülőfalujában, a magyar tannyelvű alapiskolában kezdte, amely az 1959/60-as...Read More

Harangláb lélekharanggal Vágán A vágai temető lélekharangját 1949-ben Andrásfay Ödön vágai plébános készíttette a nagyszombati Fischer testvérek harangöntő műhelyében. A szocializmusban nem használták. A harangláb és a lélekharang 1990. év őszén lett felszentelve. A kézi húzású lélekharangnak az a faladata, hogy a ravatalozótól a sírig kísérje hangjával utolsó földi útjára az elhunytat. A lélekharang alsó...Read More

Hősi emlékmű Vágán Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defetizmusnak, amely a mai...Read More

Kopjafa az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére „169 évvel ezelőtt ez a nap ébresztett rá bennünket arra, hogy azon az ösvényen, amely az egész nemzet felemeléséhez vezet, csak egy szívvel és egy akarattal juthatunk előre” – fogalmazott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke március 15. alkalmából a határon túli honfitársakhoz írt köszöntőjében, melyet a Kárpát-medence számos...Read More

A Nepomuki Szent János-szobor A Nepomuki Szent János élete   A gyónási titok mártírjaként tartják számon; 1340-ben született Csehországban, Pomuk (ma Nepomuk) nevű mezővároskában. Pap lett, majd a prágai udvarban kanonok, IV. Vencel király feleségének gyóntatója. A legenda szerint egy ízben a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására, mivel azonban semmi módon nem ért célt,...Read More

A Szent Flórián-szobor Szent Flórián élete Magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. A 3. század második felében szolgált, s mint sok más katona, ő is keresztény lett. A század utolsó évtizedei aránylag nyugalmasak voltak az egyház számára, így Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vehetett búcsút a hadseregtől,...Read More

A Szentháromság-szobor  A 19-20. század fordulója után a mátyusföldi Vága községben is jelentkeztek a társadalmi és gazdasági válság okozta nehézségek. A mezőgazdasági munkások és cselédek alacsony bére és a munkanélküliség nehezítette a családok megélhetését, ezért sokan a szülőföld elhagyása mellett döntöttek. A kivándorlók számát tekintve az akkori Galántai járás községei közül az első helyen Vága...Read More

Templom előtti kőkereszt   A Krisztus-virrasztás szent szokása a nagycsütörtöktől nagypéntekre forduló éjszakán ma is élő gyakorlat Vága községben. Bár a népszokás eme megnevezése nem honos a falu lakosai közt, ők csak azt mondják, hogy imádkozni mennek, vagy virrasztani mennek, vagy ahogy néhányan az öregebbek közül mondják: „mëgyünk Jézuskát keresnyi”. Napjainkban ez a következőképpen történik: Az...Read More

Útmenti kereszt   Az Esztergomi Prímási Levéltárban található egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1779-ben már fakereszt állt a Vágszerdahelyre tartó út mentén. A fakereszt az 1970-es években még az út jobb oldalán állt. Az R1-es gyorsforgalmi út (Nagyszombat és Nyitra között) miatt áthelyezték a túlsó oldalra, a mai (III/1345-ös jelzésű út) helyére. Az eredeti helyén lévő fakeresztnél húzódott...Read More

Útmenti kőkép Az 1847-es egyházlátogatáskor már öt szobor állt Vágán. A templom bejárata előtt egy kőkereszt (1793-ból) meg a Nepomuki Szent János szobra (1797-ből). Továbbá volt a faluban Szentháromság-szobor, Vágszerdahely (1899-től hivatalosan Alsószerdahely, szlovákul: Dolná Streda) és a Vága határán fakereszt, valamint a fogadalmi emlékként felállított Szent Flórián-szobor (1827-ből). A mátyusföldi község népi vallásosságához tartozó...Read More

Vághy Lázár * 1765 – † 1843. április 13., Vága / plébános, táblabíró, kanonok Vághy Lázár élete A teológiát az utolsó gyakorlati évvel együtt Pozsonyban fejezte be 1791-ben. Nemes-Orosziban (mai Nemesoroszi), majd 1792-től Nagy-Sallóban (mai Nagysalló) káplánként szolgált. 1794. augusztus 6-án Felső-Sipékre (mai Sipék) nevezték ki plébánosnak. 1800. június 18-án Ímelybe, 1806. augusztus 3-ától Vágszerdahelyre...Read More