FőoldalCSEMADOKSZMMI Elérhetőségek

Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
24 bejegyzés

Baross Jusztin politikus sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

január 9, 2020
Baross Jusztin (* 1857. II. 26., Pruzsina – † 1913. III. 18., Trencsén) politikus. Édesapja bellusi Baross Antal (1819–1894), járásbíró, édesanyja szentmiklósi és óvári Pongrácz Natália Mária Teodóra (1825–1916) volt. Baross Gábornak (1848–1892) a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítójának öccse. Középiskoláit Trencsénben és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Bp.-en és Pozsonyban végezte (1878). 1878-tól a Trencsén...

Dr. Badik János sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

március 27, 2020
Badik János fogházi orvosként tevékenykedett az ilavai börtönben. 59 éves korában halt meg.

Dr. Czagány Szilárd jogász sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

február 4, 2020
Dr. Czagány Szilárd liptóújvári királyi járásbírósági jegyzőt trsztenai királyi járásbírósági albíróvá 1909-ben nevezték ki. Életútjának 1915-ben 36 éves korában az 1. világháború vetett véget.

Erzsébet szálló (épület, építmény) (Trencsén [Trenčín])

október 6, 2016
A szállót Popper Ármin báró (podhragyi) (1860. szeptember 8., Nemeskutas – 1924. június 19., Budapest), nagybirtokos és nagyiparos építtette E. Bleier tervei alapján 1901-ben, szecessziós stílusban, a valamikori „Fekete csillagnál“ vendéglő helyén, és Sisi után Erzsébet Szállónak nevezte el. Később a báró a szállót állítólag kártyán elvesztette. 1919-ben a szállodát a Tátra Bank vásárolta meg,...

Fedett lépcsők Trencsénben (épület, építmény) (Trencsén [Trenčín])

május 11, 2020
A város háza mellett, keletnek felfutó utczán jutunk egy födött lépcsőzethez, melyen át a plébánia templomhoz, illetve a régi neve szerint: a ,,Marienburg“-ba vezet az út. Az építmény 1568-ban épült a város védművének részeként. A lépcsőzet legfelsőbb fokán van egy ízléssel készült feszület, – mely az 1886. tűzvészt megörökíti. (Ez alkalommal a templom a belváros...

Haydin Imre országgyűlési képviselő sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

szeptember 13, 2019
Haydin Imre, volt országgyűlési képviselő. 1866 dec. 18-án született Trencsénben. Középiskolái elvégzése után jogi tanulmányait Pozsonyban végezte el. Jogász korában nagy szerepet játszott az ifjúság életében és mint hírlapíró is tevékenyen részt vett a pozsonyi magyarság mozgalmaiban. Jogász korában irta meg és adta ki „Magyarország és a lengyel szabadságharc”, valamint a pozsonyi vértanukról szóló önálló...

Hóhér ház (épület, építmény) (Trencsén [Trenčín])

február 14, 2020
A várhegy alatti utcában áll egy 16. századi épület, melyet a városi hóhér házaként emlegetnek, és amely a 17. században volt az ítéletvégrehajtás emberének lakása. A földszinti helységekben kínzókamrát és fogdát rendeztek be. A műemléki védettség alatt álló épületben ma kiállítás látható.

Hunnia-dombormű (szobor, emlékmű, emléktábla) (Trencsén [Trenčín])

február 10, 2016
A domborművet Kara Mihály szobrászművész faragta a trencséni vár alatti sziklafalba, így állítva emléket az I. világháború trencséni hőseinek. Az emlékművet 1916. október 4-én avatták fel, azonban amikor a városba bevonultak 1918-ban a csehek az emlékművet elpusztították, mivel Hunnia-nőalak volt rajta ábrázolva, majd 1921-ben egy Giskra domborművet faragtak a helyére.

ifj. bellusi Baross Jusztin I. világháborús hős nyughelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

január 11, 2020
ifj. bellusi Baross Jusztin az első világégés folyamán szerzett sebesülésének következményeként hunyt el 23 éves korában.

kiss sirai Sirchich Nándor Trencsén megye főjegyzőjének sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

február 7, 2020
A Sirchich családot (Kis-Zsirai) Lengyelországból Scyrzic helységből származtatják. Trencsén megyében ősi birtokuk Szkala-Ujfalu. Sirchich Nándor csak 39 évet élt. Két fia 5 évesen, lánya 10 hónaposan halt meg.

Kovalszky Kálmán királyi tanácsos sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

február 4, 2020
A Vasárnapi Újság 1915. áprílis 25-i számában olvashatjuk a halálozások rovatban: “Elhunyt Kovalszky Kálmán, kir. tanácsos, pénzügy igazgató, 58 éves korában, Trencsénben.”

Krasznyanszky János sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

szeptember 14, 2019
Az idejekorán elhunyt Krasznyanszky János földi maradványai a temető nagykeresztje mellett nyugszanak. Síremléke hiányos és elhanyagolt, de a sírján a dudvát láthatóan rendszeresen kaszálják és néha mécsest is tesznek rá.

Lieszkovszky Artúr takarékpénztári igazgató sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

február 14, 2020
Lieszkovszky Artúr és korán elhunyt lányának kovácsoltvas kerítéssel övezett sírját a temető bejáratától jobbra találhatjuk meg. A pénzügyminiszter 1913-ban tett javaslatára Lieszkovszky Artúr, a Trencséni Takarékpénztár Részvénytársaság ügyvezető igazgatója a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A Lieszkovszky család Trencsén vármegyei nemes család, mely eredetét, I. Lajos, sőt Róbert Károly...

Mikovényi Károly sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

szeptember 12, 2019
Lédecen (Trencsén m.) született 1813-ban. Mikovényi János kincstári uradalmi hivatalnok és Farkas Antónia fia. Magyar, római katolikus. Jogakadémiát végez. 1831 – önkéntes, 1843 – alhadnagy, 1847 – hadnagy, 1848. aug. 21 – főhadnagy a 2. Sándor gyalogezredben, az ezred trencséni hadfogadó állomásának parancsnoka. Nőtlen. (Felesége 1852 – Burgh Franciska, meghalt Trencsén, 1904.) Októberben ezredével csatlakozik...

Munkácsy Elek, tanár sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

szeptember 17, 2019
Munkácsy Elek, főgymnasiumi tanár, szül. 1847-ben Munkácson (Beregm.); 1882-ben nyert tanári oklevelet és 1880-ban a bajai, 1881-ben a kaposvári állami főgymnasium helyettes tanára volt, 1882-től pedig a trencséni kath. gymnasium rendes tanára, hol a latin és görög nyelvet tanította. 1882-ben Czuprák családi nevét Munkácsyra változtatta. Meghalt 1898. aug. 17. Trencsénben. Czikke a kaposvári állami főgymnasium...

Recsegi Istvánné sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

szeptember 12, 2019
A temető közepén, a kriptákhoz közel található a gránitkő, amely alatt a felirat szerint Recsegi Istvánné, 1848/49-i honvéd őrnagy özvegye pihen, aki 1902. augusztus 18-án, 74 éves korában hunyt el. Bona: KLk 496 (Recsegi – 1848-ig Preschl – István. 1870-ig tényleges állományú honvéd százados, 1878-ban nyugalmazzák. 1818-ban született Pesten és ugyanitt halt meg 1879-ben.)

Szűz Mária születése templom Trencsénben (épület, építmény) (Trencsén [Trenčín])

január 7, 2020
Trencsén eme temploma a vár alatt kiemelkedő Mária dombon áll. A templomhoz egy 1500-as évekbeli fedett falépcső vezet. Ez eredetileg egy 14. századi háromajtós gótikus épület, melyet a 16. században reneszánsz stílusban átalakítottak. Alabástrom kegyoltárának készítője valószínűleg Georg Raphael Donner (Essling, 1693. május 24. – Bécs, 1741. február 15.) az európai barokk kor jeles osztrák...

Thurzó Béla első világháborús hős sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

március 4, 2020
Torzó család. (Nosziczi) Trencsén vármegye régiebb nemes családainak egyike. Azon megyében Puchó mezőváros fölött a Vág balpartján fekszik a család ősi fészke Noszicz helysége, hol a családnak a megnemesítés előtt elmaradt ivadéka máig is él Turza néven. Innen a család egyik ága kiemelkedvén, Trencsén sz. kir. városába telepedett, hol a városi polgárok sorában találjuk már...

Trencsén vára (épület, építmény) (Trencsén [Trenčín])

október 6, 2016
A mai Trencséni vár Trencsén városának szívében, a várhegy (Mária-hegy) mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött. A meglehetősen nagy alapterületű vár viszonylag jól felújított. A várhegy három oldalról igen meredek, csak a déli részén lankásabb. A vár nemcsak Trencsén városának jellegzetes látnivalója, hanem az egész középső Vág mentének. A vár az 1877-ben alapított Trencséni Múzeum...

Trencséni Alsó kapu (Török kapu) (épület, építmény) (Trencsén [Trenčín])

január 9, 2020
„A város védművének két kapujából mára csak egy maradt. A 19. század 70-es éveiben a kis és nagy megyeház közt még egy torony emelkedett, melynek alján kapu vezetett – ép olyan alaku, mint a fennálló városház melletti torony. (Innét alsó felső kapu elnevezés). E kettő védfallal volt összekötve és teljesen elzárható.“ A15. század elején emelt...

Trencséni Szentháromság-oszlop (Pestisoszlop) (szakrális kisemlék) (Trencsén [Trenčín])

január 7, 2020
1710 nyarán hatalmas pestisjárvány pusztított a városban. A fekete halál (latinul: atra mors) 1600 ember életét oltotta ki Trencsénben. Ennek emlékére a jezsuiták, Illésházy Miklós (1653-1723) főispán segítségével 1712-ben, a város főterén emlékoszlopot emeltek, amelyet a jezsuita (később piarista) templom újjáépítésén dolgozó bécsi kőfaragók készítettek el barokk stílusban.

Trencséni várszikla latin felirata (szobor, emlékmű, emléktábla) (Trencsén [Trenčín])

január 6, 2020
A későbbi trencséni várszikla egy nem mindennapi leletet őriz. A markomann háborúk (165-180) utolsó éveiben egy római különleges egység mindösszesen 855 katonája ellenséges területen a mai Trencsén helyén, az ókori Laugaricio-ban telelt át, amely a biztonságos Római birodalom határától mintegy 130 kilométerre volt található. A Kr. u. 179/180-ra datált felirat, ezen hősies győzelemnek állít emléket....

Trencséni Xavéri Szent Ferenc templom és rendház (épület, építmény) (Trencsén [Trenčín])

január 6, 2020
A trencséni jezsuita (korábban jezsuita) templom a magyarországi barokk művészet egyik gyöngyszeme, amely messze a határokon túl igen nagy elismertségre tett szert. A jezsuitákat először a szomszédos szkalkai apátságban telepítette le, Püsky János nyitrai püspök 1645-ben, hogy régen tervezett magyarországi jezsuita noviciátust felépíthessék, de mivel kedvezőbb lehetőséget láttak a trencséni megtelepedésben, 1646-ben átköltöztek a szomszédos...

Zsinagóga (épület, építmény) (Trencsén [Trenčín])

október 6, 2016
Trencsénben, az azonos nevű megye székhelyén a zsidóság a 17-18. században jelent meg nagyobb számban. Morvaországból menekültek ide az ottani zsidóüldözések elől. A város falain kívül, annak szomszédságában telepedtek meg – ez a terület mára a történelmi belváros részévé lett. Létszámuk a 19. század utolsó harmadára elérte a város lakosságának mintegy egynegyedét. Az 1868-69-es budapesti...