Emlékhelyek a Felvidéken

Fest Aurél Szepesváralján született (Szepes megye) 1829. ápr. 15-én Fest Sámuel kereskedő és Kuna Aszpázia fiaként. Német (cipszer), nem nemes, evangélikus Jurátus. (Felesége Kovács Julianna lett, meghalt Budán, 1871.) 1848. szept. 24 (okt. 1.) – hadnagy az Egerben szerveződő 26. honvédzászlóaljnál. December végén alakulatával a felső-tiszai (később I.) hadtesthez osztják be. Végig küzdi a téli...Read More

Fest Imre (Szepesváralja, 1817. november 3. – Budapest, 1883. március 11.) politikus, közgazdász, az Osztrák–Magyar Bank magyar alkormányzója, az osztrák Lipót-rend középkeresztese, költő. Iskoláit Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen járta; a jogot Debrecenben és Pesten végezte; 1839-ben ügyvédi oklevelet nyert. Szepesváraljára visszatérve az ügyvédi gyakorlat helyett a bányaipar terén keresett hatáskört. 1840-ben jegyzőjévé lett a felsőmagyarországi...Read More

2000. október 6-án Szepesváralján emléktábla felavatásával összekötött szakülést tartottak Hutÿra professzor születésének 140. évfordulóján számos kelet-szlovákiai állatorvos részvételével. A szülőház falán elhelyezett háromnyelvű (szlovák, német és magyar) emléktábla magyar nyelvű szövege: EBBEN A HÁZBAN ÉLTE ÁT IFJÚSÁGÁT / Prof. Dr. med., Dr. vet. med., Dr. h. c.) Szepeshelyi HUTYRA FERENC / VILÁGHÍRŰ ÁLLATORVOS, TUDÓS ÉS...Read More

A magyarországi kórházak hálózatának kiépítésében nagy szerep jutott az 1650-ben megtelepedő Irgalmasrendnek (Ordo Fratres Misericordiae). Ők hozzák létre az első gyógyszertárakat. Ők foglalkoznak először az elmebetegek kezelésével, és a XVIII. században és a XIX század első felében, a kormányrendeletek csaknem kizárólag az irgalmasok kórházaira bízták a járványos betegek ellátását. Itt voltak ugyanis a legjobbak a...Read More

Sax Nándorné 66 évesen adta vissza lelkét Teremtőjének. Férje vélhetően az a Sax Nándor volt, aki képeslapok kiadásával foglalkozott Szepesváralján.Read More

A történelmi Magyarország egyik legnagyobb területű erősségének, a háromhektáros Szepesvárnak a legkorábbi részét a 634 méter magasságban trónoló sziklaszirtre emelték a XII. század második felében. Típusát tekintve, bár az eltelt évszázadban sokszor átépítették, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amit nem fejlesztettek tovább az ágyúk hadászati megjelenése után. Az erősség három részre osztható: alsóvár, középsővár és felsővár,...Read More

A reformáció tanait Szepesváralján a 16. század első felében, 1548-ban fogadták el. A város lakosai lelkészükkel, Blásy Jakabbal együtt áttértek az evangélikus hit mértéktartó irányzatára, az ágostai hitvallás szerinti új hitre. De megtörtént a lakosság másféle tagozódása is. Akkoriban a társadalmi érintkezés és információcsere helyszíne főleg a templom volt. Ahol lehetséges volt, új templomokat építettek...Read More

Szepesváralja Kisboldogasszonynak szentelt plébániatemploma 13. századi eredetű, 1258 után épített román alapokon nyugszik, 1462 és 1497 között gótikus stílusban átépítették, majd 1824 és 1829 között klasszicista stílusban építették át. Szárnyasoltára a gótikus Mária-szoborral 1507-ben készült. Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus és ortodox egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án tartanak. Elnevezése latinul Nativitas Beatae...Read More