Emlékhelyek a Felvidéken

Huszonöt év telt el azóta, hogy első alkalommal szerették volna elhelyezni a szenci lourdesi Szűz Mária szobor mellett Esterházy János emlékét őrző táblát. Akkor a politikai körülmények ezt nem engedték meg, 2019. június 12-én végre sikerült felszentelni az emléktáblát. A szenci Szűz Mária-szobornál többször imádkozott Esterházy János, akkor is a rabszállító kocsiban itt imádkozott, mikor...Read More

A vasút jelentős szerepet játszott a Szenc mezőváros életében, hiszen a Budapestet Béccsel összekötő vasútvonal a helységen vezetett keresztül. A Pozsony-Vác vasútvonalba Galánta 1850. december 16-án kapcsolódott be. A Galánta-Szered elágazás előkészületi munkálatai 1883 áprilisában kezdődtek meg, és 1883. november 1-jén a vonalat átadták a vasútforgalomnak. Ezzel Galánta fontos vasúti csomópont lett. A vasútállomás épületét...Read More

Károly Alajos (1864–1942) egyházi és közösségszervező személyisége volt Szencnek, akit majdnem elfelejtettünk. Az egyik szenci visszaemlékező szerint „nagy tiszteletben állt az egész környéken”. A Velence melletti Vigonuovoban 1864. július 18-án született. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte. 1887. december 22-én szentelték pappá. Udvardon, Léván, Pozsonyban és Kirván volt káplán. Szencnek 1899-től plébánosa, 1907-ben esperessé nevezték...Read More

A dunántúli nemes család képviselői a 19. században telepedtek le Szencen, amikor nemes Kisfaludy István (1808-1866. július 19.) néptanító kezdte meg itt munkáját. István a Veszprém vármegyei Pápáról származott, 1836-ban a helyi származású Lassú Terézt vette feleségül. Ismerjük Zsigmond (sz. 1837. július 18.), Móric (sz. 1841. február 21.), Vince (sz. 1843. január 30.) és Károly...Read More

Szenc község érdemes közgyámjának sírja.Read More

Lourdes-ban egy szegény, tanulatlan 14 éves lánykának, Soubirous Bernadettnek 1858. február 11-én jelent meg először a Szent Szűz, a városka melletti massabielle-i barlangnál. Mária hófehér ruhát viselt, köpenye vakító fehér volt, égszínkék öv volt derekán, mezítelen lábát arany rózsa díszítette. Kezében rózsafüzér volt. Tizennyolc alkalommal jelent meg a kislánynak július 16-ig, bűnbánatot és engesztelést kérve....Read More

Burián László atya, Szenc szülötte (* 1922. aug. 19., + 2014. ápr. 23.), számos kitüntetés birtokosa, aki példásan helytállt a deportált magyarok között Csehországban. Katolikus papként mindig kiállt a szlovákiai magyarokért, hitet téve embersége mellett, tisztelvén másokat is. Apja szenci patikus volt, családja állíttatta a Szent Antal-szobrot a templomkertben Szencen.Read More

A szenci szégyenoszlop a hajdani Molnár Albert utcában áll, amelyet még 1552-ben építettek. Általában kőből készült oszlopról beszélünk, amelyhez hozzákötözték az elítéltet. A pellengér feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a...Read More

 Read More

Nagy János alkotása, Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30.- Kolozsvár, 1634. január első fele) életnagyságú szobra a város főterén kapott helyet. A XXV. Szenczi Molnár Albert Napok rendezvénysorozat keretében 1994. október 28-án, délután volt a szobor alapkőletétele. Egy év múlva, 1995. október 14-én avatták fel a szobrot a XXVI. Szenczi Molnár Albert Napok során a...Read More

A templom tőszomszédságában kezdődik a Pincesor, amely Szenc legrégibb negyede. A Pincesor a Szőlőhegybe megy át. Az itt levő szőlőt a Szent Orbán-szobor vigyázta, mely barokk stílusban készült. Szent I. Orbán (latinul: Urbanus), (2. század – 230. május 23.) volt a 17. pápa, 222-től uralkodott. Hivatalát akkor töltötte be, amikor a Római Birodalom békés császára,...Read More

Szenc egykori főterén a nagyszombati útra kanyarodó kereszteződésben áll az 1882-ből származó Szent Vendel-szobor. A szobrot felújítására és újraszentelésére 2011-ben került sor. Szent Vendel (németül Wendelin, latinul Wendelinus illetve Wendalinus), (kb. 554 – 617) remete és apát. Legkorábbi életrajzai 1417. után jelentek meg és a következő történetet tartalmazzák: skót herceg volt, de titokban elhagyta a...Read More

A temető dél-nyugati részében található a nagykereszt.Read More

Az 1550-es években, eredetileg nemesi kúriának épült reneszánsz épület. Itt tartották 1757-ig a vármegye üléseit. Az elnevezését annak köszönheti, hogy összekapcsolták erődszerű megjelenését az építésekor reális török-veszedelemmel – védekezésre természetesen alkalmatlan lett volna. Jelenleg városi múzeum.Read More

Szencen a lakosság mintegy egynegyede zsidó volt, a háború és a deportálások után azonban csak töredékük tért vissza a városba. Ennek egyenes következményeként temetőjük is romlásnak indult, talán csak a (mára már részben elbontott) magas téglafal és az isteni gondviselés óvta meg a pusztulástól. Reménykedjünk, hogy a jövőben javul a temető helyzete és nem esik...Read More

A zsinagógát 1825-ben építették. Stílusjegyei alapján valószínűsíthető, hogy Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. – Kisbér, 1932. július 8.) munkája. 1904-ben újították fel, ekkor nyerte el jelenlegi formáját, szecessziós és orientális elemeket vegyítve. A környéken egyedüliként állt a zsidóság szolgálatában, egészen 1948-ig. 1953-tól már csupán magtárként, majd vegyi anyagok raktáraként szolgált, telente pedig fenyőfákat tároltak...Read More