Emlékhelyek a Felvidéken

Baker Alajos Bécsből telepedett át Selmecbányára, és 1870 körül nyitott stúdiót a városban. Portréfotók készítése mellett foglalkozott a táj és a bányászati műemlékek rögzítésével, valamint a város régészeti ásatásainak és új építkezéseinek dokumentálásával is. Tevékenységének köszönhetően ismerhetjük például a Szélaknai (Hegybányai, Piargi) kapu eredeti formáját, a Havas Boldogasszony-templommal, az Új Várral, a Bányászati Akadémiával és...Read More

Blattny Tibor (1883-1969) Kassán született, 1900-1903 között volt erdészhallgató Selmecen. 1905-ben államvizsgázott, s 1906-tól 1916-ig, Fekete Lajos haláláig, annak munkatársa volt az egész országra kiterjedő növény földrajzi térképezésben. A trianoni döntés után a csehszlovák államerdészet szolgálatába került, 1945-ben vonult nyugalomba. Hazánk florisztikai növény­földrajzával kapcsolatos szakirodalmi tevékenysége jelentős. Fekete Lajossal írt közös könyvük, „Az erdészeti jelentőségű...Read More

Csiby Lőrinc 1849. augusztus 6-án született Ditrón, Csík megyében. Középiskoláit Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen végezte. 1870-ben került a selmeci akadémiára erdészhallgatónak, ahol 1873-ban végzett. 1874. szeptember 14-én a besztercebányai jószágigazgatósághoz került erdőrendezőnek, mint I. osztályú erdőgyakornok. 1878-ban Pozsonyban erdőbecslő, 1881-ben alerdőfelügyelő a horvát-szlavon végvidéki erdők becslésénél, majd ott erdőrendező is lett. 1883-ban Lugoson, 1887-ben Orsován volt...Read More

Az, hogy Mikszáth Kálmán egy-egy novellájában szatirikusan írt Selmecbányáról, ironikus hangnemben szólt az itteniek egészségi állapotáról, nem véletlen. A már-már maró gúnynak tűnő megállapítások mögött, sajnos, sok volt az igazság. Az arany kisasszony című Mikszáth-írásban többek közt az alábbiakat olvashatjuk: „Szomorú város ez! A levegője méreg a bányák kipárolgásától, vizétől »golyva nő a halványarcú leányok...Read More

Farbaky István bányamérnök, tanszékvezető, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, feltaláló, országgyűlési képviselő sírja. Farbaky István, a jeles feltaláló és szakíró,a kiváló iskolaszervező és főiskolai tanár 1836. augusztus 15-én született Nyíregyházán. Az elemi iskolát és az algimnáziumot szülővárosában végezte. 1850-ben Eperjesre került, ahol érettségit szerzett. 1854–58 között a selmeci akadémián bányászatot és kohászatot tanult....Read More

Nevét a ház eredeti lakója, Leopold Fritz von Friedenlieb bányatulajdonos után kapta. A Fritz-ház az Akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Ez volt ugyanis még a főiskola idejében is az A-épület, ahol a rektori hivatal kapott helyet. Az épületben tanácsterem, könyvtár, levéltár továbbá géptani tanszék és szertár is volt. Az Akadémia a házat egyébként 1829-től bérelte,...Read More

Herbst János a Selmecbányai Líceumban zenét oktatott. 84 évesen érte a halál.Read More

Selmecbányán a legnagyobb építészeti komplexumnak az ún. Kammerhof – Kamarapalota számított. Megalapítását annak köszönhette, hogy a Bányászkamara székhelye a 16. század felében Besztercebányáról Selmecbányára költözött. A Kamarahivatal ellenőrizte az ércek kitermelését és az arannyal, ezüsttel való kereskedést. Feladata volt az ún. urbura, a kibányászott ércekből kiszámolt bányaadó beszedése. A Habsburgok központosítási törekvései segítettek hozzá a...Read More

Kúti István (uzoni) (1867. június 8., Marosvásárhely – 1912. április 19., Selmecbánya) A középiskolát Nagyszebenben, a jogot Kolozsvárt elvégezvén, 1893-tól a kolozsvári városi árvaszék aljegyzője, majd városi aljegyző. 1895-ben kinevezték Selmecbánya rendőr-alkapitányának. 1907-től Selmecbánya rendőr-főkapitánya. Szerkesztője, egy ideig pedig tulajdonosa a Selmecbányai Híradó helyi lapnak. 1912-ben elhalálozott, hat Kúti fiút hagyva árván. Halála után a...Read More

Molnár Nándor főszolgabíró 51 éves korában halt meg.Read More