Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
61 bejegyzés

Baker Alajos fényképész és Baker Béla levéltáros sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Baker Alajos Bécsből telepedett át Selmecbányára, és 1870 körül nyitott stúdiót a városban. Portréfotók készítése mellett foglalkozott a táj és a bányászati műemlékek rögzítésével, valamint a város régészeti ásatásainak és új építkezéseinek dokumentálásával is. Tevékenységének köszönhetően ismerhetjük például a Szélaknai (Hegybányai, Piargi) kapu eredeti formáját, a Havas Boldogasszony-templommal, az Új Várral, a Bányászati Akadémiával és...
Read More

Barabás Dániel és Soltz nevű erdészhallgatók sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A diákok tanulmányi vadászaton voltak, amikor az egyikük fegyvere elsült és halálra sebezte a társát. A fiatal ember öngyilkos lett. E sírnál játszódott le 1875-ben az akadémiai ifjúsági élet egyik legjelentősebb eseménye. November elsején, mindenszentek napján a magyar érzelmű hallgatók Vörös Ferencet, a schachtisták nyílt ellenfelét bízta meg az Erdélyi Olvasókör elhalt tagtársuk, Barabás Dániel...
Read More

Belházy-ház (épület, építmény) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Ezt a legimpozánsabb Selmecbányai reneszánsz épületet 1616-ban építtette a bányakitermelő Eggstein Zsigmond von Ehrenegg. Több épület összekötésével alakították ki, s így az általában udvart díszítő loggia az utcai oldalra került. Zárt sarokerkélyét egy csavartoszlopra és két emberarcos ábrázolású gyámkőre emelték. Második emeletével később, a 17. század végén bővítették ki, majd a barokk időszakban fallal bővítették....
Read More

Blattny Tibor botanikus sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Blattny Tibor (1883-1969) Kassán született, 1900-1903 között volt erdészhallgató Selmecen. 1905-ben államvizsgázott, s 1906-tól 1916-ig, Fekete Lajos haláláig, annak munkatársa volt az egész országra kiterjedő növény földrajzi térképezésben. A trianoni döntés után a csehszlovák államerdészet szolgálatába került, 1945-ben vonult nyugalomba. Hazánk florisztikai növény­földrajzával kapcsolatos szakirodalmi tevékenysége jelentős. Fekete Lajossal írt közös könyvük, „Az erdészeti jelentőségű...
Read More

Boleman István sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Boleman István, dezséri Boleman János lévai földbirtokos, gyógyszerész és nemes Braunmüller Mária tíz gyermeke közül ötödikként, 1843. március 22-én Léván látta meg a napvilágot. 1852 és 1856 között a lévai piarista kisgimnázium diákja volt, majd a nagygimnáziumot Selmecbányán és Pozsonyban végezte. 1865-ben Bécsben szerzett orvosi diplomát. 1875-től Vihnyén lett fürdőorvos. 1873-ban Pozsonyban feleségül vette özvegy...
Read More

Cseh Lajos akadémiai tanár sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A selmecbányai temetők egyikében, a Piarikapuval szembeni Frauenberi-temető 463. számú parcellájában pihen Cseh Lajos bányatanácsos, akadémiai tanár, a selmeci bányaigazgatóság geológiai osztályának vezetője. Síremléke a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt temetőkápolna közelében található. Szentkatolnai Cseh Lajos a Baranya megyei Battinán (más források szerint Kiskőszegen) született 1840. szeptember 29-én. Pozsonyban érettségizett a főreáliskolában, majd 1860–63-ban a selmeci...
Read More

Csiby Lőrincz erdőmérnök, főiskolai tanár sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Csiby Lőrinc 1849. augusztus 6-án született Ditrón, Csík megyében. Középiskoláit Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen végezte. 1870-ben került a selmeci akadémiára erdészhallgatónak, ahol 1873-ban végzett. 1874. szeptember 14-én a besztercebányai jószágigazgatósághoz került erdőrendezőnek, mint I. osztályú erdőgyakornok. 1878-ban Pozsonyban erdőbecslő, 1881-ben alerdőfelügyelő a horvát-szlavon végvidéki erdők becslésénél, majd ott erdőrendező is lett. 1883-ban Lugoson, 1887-ben Orsován volt...
Read More

Dologh János bányatanácsos sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Dologh János az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alapításkori rendes tagja volt. Az elhunyt kovácsoltvas-kerítéssel övezett sírját fokozatosan birtokba veszi a természet.
Read More

Dr. Stuller Gyula sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Stuller Gyula (Vizsoly, 1847. május 22. – Besztercebánya, 1908. december 17.) orvosdoktor, magyar királyi bányafőorvos. Atyja a gróf Keglevichék gazdatisztje volt. Középiskoláit Miskolcon és Rozsnyón, orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, ahol 1875-ben nyert orvosdoktori oklevelet és azon évben Borsod-Mezőkeresztesen telepedett le. 1876-ban tiszteletbeli járásorvosnak nevezték ki, 1878-ban ugyanott körorvosnak választották, 1883-ban a pénzügyminiszter bányakerületi...
Read More

Dr. Tóth Imre sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Az, hogy Mikszáth Kálmán egy-egy novellájában szatirikusan írt Selmecbányáról, ironikus hangnemben szólt az itteniek egészségi állapotáról, nem véletlen. A már-már maró gúnynak tűnő megállapítások mögött, sajnos, sok volt az igazság. Az arany kisasszony című Mikszáth-írásban többek közt az alábbiakat olvashatjuk: „Szomorú város ez! A levegője méreg a bányák kipárolgásától, vizétől »golyva nő a halványarcú leányok...
Read More

Faller Károly sírhelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Faller Károly kohómérnök, főiskolai tanár, a selmecbányai Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke (1889–1892), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja. 1857. május 17-én született az ősi bányavárosban, Selmecen, ahol már édesapja is bányászati akadémiai tanár volt. Más források szerint a születés dátuma 1857. május 21. (Csath B., 1992. 130. l.) Selmecbányán és...
Read More

Farbaky Gyula nyughelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Farbaky Gyula (Munkács, 1870. ápr. 18. – Selmecbánya, 1911. okt.) kohó- és bányamérnök, akadémiai tanár 1888-tól 1891-ig a selmeci akadémia hallgatója volt. A fémkohászati szakon végzett, később bányászatból is diplomázott. 1892-ben lett asszisztens Selmecbányán, 1894-95-ben az aacheni műegyetem tanársegédje a fémkohászati tanszéken. 1895-ben Vesztfáliában és Belgiumban, majd Svédországban tanulmányozta a fémkohászatot. 1895-től a selmeci kohóhivatal...
Read More

Farbaky István bányamérnök, tanszékvezető, országgyűlési képviselő sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Farbaky István bányamérnök, tanszékvezető, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, feltaláló, országgyűlési képviselő sírja. Farbaky István, a jeles feltaláló és szakíró,a kiváló iskolaszervező és főiskolai tanár 1836. augusztus 15-én született Nyíregyházán. Az elemi iskolát és az algimnáziumot szülővárosában végezte. 1850-ben Eperjesre került, ahol érettségit szerzett. 1854–58 között a selmeci akadémián bányászatot és kohászatot tanult....
Read More

Fekete Lajos erdész, botanikus, főiskolai tanár, az MTA l. tagjának sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A magyar erdészeti irodalom kezdete tulajdonképpen 1862-ig nyúlik vissza, amikor Wagner Károly szerkesztésében megjelent az Erdészeti Lapok első száma. 1867-ben aztán a selmeci katedrán is „felcsendült a várva várt magyar nyelv édes hangja”. A tanerőkről ugyancsak Wagner Károly gondoskodott. Beosztottjaitól a szakmai felkészültségen és az előadói képességeken kívül megkívánta a magyar nyelv tökéletes ismeretét, valamint...
Read More

Flemming-ház (épület, építmény) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A Kamaraház után a Fleming-ház következik, mely a 16. században keletkezett három gótikus épület átépítésével. Ebben az épületben verték 1598-tól másfél éven át a „körmöci aranyakat”. A pénzverdét ugyan nem sikerült a városban megtartani, de Selmec gazdagsága még évszázadokig ragyogott az Aranyutcában.
Read More

Fritz-ház (épület, építmény) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Nevét a ház eredeti lakója, Leopold Fritz von Friedenlieb bányatulajdonos után kapta. A Fritz-ház az Akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Ez volt ugyanis még a főiskola idejében is az A-épület, ahol a rektori hivatal kapott helyet. Az épületben tanácsterem, könyvtár, levéltár továbbá géptani tanszék és szertár is volt. Az Akadémia a házat egyébként 1829-től bérelte,...
Read More

Grillusz Emil sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A selmeci akadémiának voltak igen tehetséges, de szerencsétlen sorsú diákjai, illetve tanárai is. Olyanok, akiknek jól indult a pályájuk, de késõbb derékba tört, a sok-sok apró munka, a kudarcok felemésztették energiájukat. Elsõsorban hát nem a megannyi szakkcikk és könyv tette nevüket halhatatlanná, hanem az adott szakágazat fejlesztése érdekében kifejtett példaadó és szorgalmas munka. Ezek közé...
Read More

Havas Boldogasszony – Frauenbergi-templom Selmecbányán (épület, építmény) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A Havas Boldogaszszony- (Frauenbergi-) templomot 1512-ben gótikus stílusban emelték, s a XVIII. században kicsiny barokk toronnyal egészítették ki. Ez utóbbi azonban ma már nem látható, mivel a II. világháborúban a templom súlyosan megrongálódott. Az épületet napjainkban ravatalozóként használják, az ún. „gyémánt” boltozatát célszerű megtekinteni.
Read More

Jónás ház (Szarvas Szálló) (épület, építmény) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A hajdanvolt vendégfogadóban szállt meg 1783-ban II. József (erre felirat utal), de ebben az épületben született 1787-ben a neves mineralógus, Jónás József is. Ennek a gótikus stílusú épületnek a homlokzatán már reneszánsz festészeti díszítő elemeket alkalmaztak. Legelterjedtebb motívumoknak az erkölcsi tanítású feliratokat tartalmazó bibliai jelenetek számítottak, amelyek a tulajdonosok vallásos véleménynyilvánítását tükrözték. Itt egy freskó...
Read More

Kahlich Vince sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Kahlich Vince erdőmérnök (1833-1881) 1871. júlitus 1-jétől az 1881. évben bekövetkezett haláláig magyar királyi erdész a besztercebányai magyar királyi jószág és erdőigazgatóságnál. Kahlich Vince elhanyagolt sírja a Felső evangélikus temetőben, Péch Antal sírhelye mellett található.
Read More

Kamaraház (Kamarapalota – Kammerhof) (épület, építmény) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Selmecbányán a legnagyobb építészeti komplexumnak az ún. Kammerhof – Kamarapalota számított. Megalapítását annak köszönhette, hogy a Bányászkamara székhelye a 16. század felében Besztercebányáról Selmecbányára költözött. A Kamarahivatal ellenőrizte az ércek kitermelését és az arannyal, ezüsttel való kereskedést. Feladata volt az ún. urbura, a kibányászott ércekből kiszámolt bányaadó beszedése. A Habsburgok központosítási törekvései segítettek hozzá a...
Read More

Kerpely Antal sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A selmecbányai akadémia jeles tanárainak sorában előkelő helyet foglalnak el a Kerpelyek is. Idősebb Kerpely Antal a vaskohászat világhírű tudós kutatója, az intézet oktatóinak kiemelkedő alakja, a magyar nyelvű kohászati szakirodalom megteremtője száznyolcvan éve született és száztíz éve hunyt el. Nevét jegyzik lexikonaink, enciklopédiáink, akárcsak a vaskohászat magyarországi, szlovákiai és külföldi szakkönyvei. Az Akadémiai Kislexikon...
Read More

Klopacska (kopogó, lármafa, die Klopf), Selmecbánya (épület, építmény) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A régi magyar bányavárosok elmaradhatatlan tartozéka volt a lármafának, kopogónak vagy szlovák nevén klopacskának nevezett jelző-, riasztóeszköz. Zsinórral felfüggesztett középen ujjnyi résnyire kivályt, tömör juhar pallóból készült, amit kalapáccsal ütöttek. Ott lógott valamennyi aknaszájnál. Néhány bányászvárosban, így Selmecen is, külön erre a célra épített toronyban helyezték el. A selmeci Klopacska a Hegybányai út kisebb házai...
Read More

Kuti István rendőrfőkapitány sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Kúti István (uzoni) (1867. június 8., Marosvásárhely – 1912. április 19., Selmecbánya) A középiskolát Nagyszebenben, a jogot Kolozsvárt elvégezvén, 1893-tól a kolozsvári városi árvaszék aljegyzője, majd városi aljegyző. 1895-ben kinevezték Selmecbánya rendőr-alkapitányának. 1907-től Selmecbánya rendőr-főkapitánya. Szerkesztője, egy ideig pedig tulajdonosa a Selmecbányai Híradó helyi lapnak. 1912-ben elhalálozott, hat Kúti fiút hagyva árván. Halála után a...
Read More

Liszkay Gusztáv sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Liszkay Gusztáv bányamérnököt és tanárt a szakma elsõsorban mint a magyar műszaki és hivatalos nyelv egyik kialakítóját tartja számon. Dr. Faller Jenő írta róla az Elfelejtett nagyjaink című sorozatában, hogy bár „rövid életművében nincsenek kimagasló nagy alkotások”, elvitathatatlan az a tény, hogy „magyar bányanyelvünk megteremtésében és kialakításában Péch Antal mellett igen nagy érdeme volt”. Bizonyítják...
Read More

Metropol Hotel (épület, építmény) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A ma téli álmát alvó hajdani Metropol Hotel épületének középkori alapja és kőből kirakott boltíves pincéje van, melyből közvetlen átjárás van a a bányák sötét tárnáihoz. Az épület a város történetében, mint hírhedt kocsma „A szőlőhöz” nevet viselte finom borával és konyhájával.
Read More

Ocsovszky Vilmos 48-as huszár főhadnagy, polgármester sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Ocsovszky Vilmos (1828-1895) 48-as huszár főhadnagy, Selmecbánya városi rendőrkapitánya, majd polgármestere, az MKE (Magyarországi Kárpátegyesület) Szittnya Osztályának elnöke, a Ferencz József rend lovagja. Az egykor gazzal, orgonabokrokkal sűrűn benőtt sírt minden évben (a többi selmeci honvédsírhoz hasonlóan) a történelmi-honismereti tábor diákjai tisztítják meg. A temető felső részében álló, vaskerítéssel védett gyönyörű, obeliszkszerű követ a polgármesteri...
Read More

Ollik Pál 1848-as honvéd százados sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A Kufsteint is megjárt Ollik Pál, honvéd százados (Szlávy Józseffel együtt raboskodott ott) volt az, aki 1859-ben felvetette a selmeci honvédszobor javára történő adakozás gondolatát.
Read More
1 2 3