Emlékhelyek a Felvidéken

Rimaszombat, egykori gömöri megyeszékhely esetében az 1914-1918 közötti világháborúban hősi halált haltak emlékművének kérdése az 1938-as visszatérés után vált aktuálissá, a szándék az Emlékmű Bizottság megalakításában is megnyilvánult. Az újból megyei jogú város főterére Mátrai-Makovits Jenő (1896-1967), helyi festő- és szobrászművész készített vázlatterveket szülővárosa számára. Gipsztervei közül, melyek ma a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténeti gyűjteményének részét...

Bodon Lajos Rimaszombatban született 1891-ben. Tanulmányait a Losonci Általános Tanítóképző Intézetben végezte, kitűnő oklevelét 1911. június havában szerezte meg. A fiatal tanító 1911. október 4-én foglalta el hivatalát Nemesradnóton, az esperes október 5-én iktatta be hivatalába. Az első világháborúban fogságba került, addig Héthy György helyettesítette, majd hazajötte után kezdett el újra Nemesradnóton tanítani, egészen a...

1996. június 23-án, 10 órakor kezdődött a református templomban az az istentisztelet, amelynek végén Rázsó Gyula, a budapesti Hadtörténeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást arról, hogy őseinknek miért sikerült 1100 évvel ezelőtt a honfoglalás. Az istentisztelet után a templomkertben felavatták Igó Aladár és Igó Attila millecentenáriumra készült emlékművét. Vélhetően az emlékmű azért került a református...

Gömörország fővárosában, Rimaszombatban a ‘legszebb Petőfi-szobor’ áll. A Petőfi-szobor elkészítésére Izsó Miklós 1871-ben kapott megbízást. Először arc- és fejtanulmányokat készített, majd a ‘Talpra magyar’-ban esküvő Petőfi alakját dolgozta ki. Először a felemelt jobb kézzel ábrázolja, ami később a végleges megvalósítás alapja lett. Ezt követően megpróbálta a mellre tett jobb kézzel történő ábrázolást is. Izsó korai...

A fiatal katonák emlékére akik 1942-1943-ban a Don kanyarban éhen haltak, halálra fagytak… Eredetileg a kardon egy sisak is volt.

A római katolikus templom bal oldalán található keresztnek nincsen felirata.