Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
9 bejegyzés

A kitelepítés emlékének kopjafája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice])

A kopjafát a kitelepítés 60. évfordulójára állíttatta a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete, a kopjafa leleplezésén részt vett Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés akkori elnöke is. Készítője vargyasi, székelyföldi, erdővidéki fafaragó.
Read More

Dobos László, író síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice])

Királyhelmecen született 1930. október 28-án. A királyhelmeci elemi és polgári iskola elvégzése után, 1945–1949-ben a sárospataki tanítóképző diákja. 1950–1951-ben Királyhelmecen tanít. 1951-től 1955-ig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola hallgatója magyar–történelem–polgári nevelés szakon. 1955–1960-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanársegéde. 1956–1958-ban a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának titkáraként meghatározó szerepet vállal az Irodalmi Szemle létrehozásában. 1958–1968-ig az Irodalmi Szemle...
Read More

Koller Gyula pápai prelátus síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice])

Mons. Koller Gyula pápai prelátus, egyházi szakíró, szerkesztő 1921. április 1-jén született Pozsonypüspökin. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Komáromban és Esztergomban végezte (1941). Ezután az esztergomi, majd a pozsonyi hittudományi főiskolán tanult. 1946-ban szentelték pappá. 1946 és 1950 között segédlelkész, 1950 és 2000 között egyebek közt Somorja, Vajka, Boldogfa, Pozsonypüspöki plébánosa. A Glória magyar egyházi könyvkiadó egyik...
Read More

Kucsera József sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice])

A püspöki temetőben nyugszik egy 1848-as honvéd. A lengyel származású Kucsera József részt vett a szabadságharcban, majd Püspökin telepedett le. Sírja az egyik központi helye a megemlékezéseknek, minden év március 15-én. Itt emlékezik a városrész lakossága a szabadságharc hőseire. Emléktáblát ne keressünk a síremléken, csak az itt lakók emlékezete őrzi, hogy nevezetes személy nyugszik alatta.
Read More

Ozsvald Árpád, költő sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice])

(Nemesoroszi, 1932. január 28. – Pozsony, 2003. június 15.) Iskoláit szülőfalujában és a Somogy megyei Csurgón végezte. Költői pályáját az 1950-es évek elején kezdte. 1957-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. Nyírágón és Kétfegyverneken tanított. Kezdetben kiadói szerkesztő, majd 1956-tól 1995-ig a Fáklya utódlapjának, a Hétnek volt a munkatársa....
Read More

Pozsonypüspöki világháborús emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice])

Az I. világháború tombolásának 4 évében – a főtéren álló emlékmű jobb oldalán lévő márványtábla tanúsága szerint – 99 püspöki fiatal férfi esett el a harcokban. Ha belegondolunk, hogy az egész község lakóinak száma ebben az időben két és fél ezer körül volt (a házak száma 350), és figyelembe vesszük azt, hogy egy átlagos háztartásban,...
Read More

Szent Miklós Plébániatemplom (épület, építmény) (Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice])

1221-ben épült túlnyomó részt a pozsonyi bányákból származó terméskőből és helyben égetett téglából. Nagy múltját igazolja IV. Ince pápa 1254-ből származó oklevele, amelyben a püspöki Szent Miklós egyház plébánosságát Pármai Gerhardnak adományozta. Az épület korai gót stílusban épült. Építészeti szemszögből a bencés típusú plébániatemplomok mintája nyomán épült. Maga az épület alapvetően egészen a XX. század...
Read More

Szentháromság szobor (szakrális kisemlék) (Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice])

december 16, 2015
Pozsonypüspöki lakosságát gyakran tizedelték járványok. Többször is pusztított a pestis, utoljára 1714-15-ben. Emlékét őrzi a fogadalomból állított Szentháromság szobor a falu központjában.
Read More

Szíjjártó Jenő zeneszerző sírelméke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice])

Szíjjártó Jenő 1919. július 17-én született Gölnicbányán. Zenei tehetsége korán megnyilvánult; a gyermek- és ifjúkori nehéz évek, az akkori Csehszlovákiát jellemző történelmi és politikai mélypont sem tántorították el attól, hogy életét a zenének szentelje, s a felvidéki magyar kultúra zászlóvivője legyen. 1920-ban a család minden tagja elveszítette állampolgárságát, mivel az édesapa a trianoni békediktátum következtében...
Read More