Emlékhelyek a Felvidéken

2013-ban volt annak 900. évfordulója, hogy e gyönyörű települést írásban először említették. Nyárasd Község Önkormányzata ennek emlékére a falu főterén egy emlékművet állítatott, amelyet Ferdics Gábor művész alkotott meg.

Az iskoláról 1753 óta vannak adataink, mivel plébánia csak azóta van, s így egyházi levéltár is. Ezek alapján az iskolát és a kántortanítói lakot a méltóságos erdődi gróf Pálffy Ferenc úr építtette 1795-ben a mostani beltelken. 1855-ben új iskola épült két tanteremmel, a kántortanítói lak pedig 1865-ben. Nyárasd község és közösségei azoknak a tanítók emlékére állíttatta,...

 Az 1. világháborúban Tósnyárasd községnek  26 hősi halottja volt. Emléküket  1932-ben, a tósnyárasdi római katolikus templomban egy emléktáblán örökítették meg. Ezt követőleg  a hősi  halottak   emlékére, 1934-ben id.  Fehér János és neje Varga Eleonóra egy emlékkeresztett állítatott a falu végén, a régi temetőbe vezető út mentén. 1975 után, amikor a községben létrehozták az új...

A római katolikus temetőben található emlékművet az 1849. június 20-i csatában elesett hősök tiszteletére állította fel az alsó csallóközi járás közönsége. A honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából újabb felirattal gazdagodott.  

A kultúrház falára a falu 1945-ös felszabadulásának 30. évfordulójakor helyeztek el emléktáblát.

A helyi egyházközség 1755-ben alakult, és a római katolikus templom a dunaszerdahelyi esperesi kerületbe tartozott. Kegyura Pálffy János gróf volt. A századfordulón plébánosa Papánek Márk, majd dr. Hegyi Jenő pápai kamarás, esperesplébános volt. A Katolikus Magyarország 1001-1901 című kiadvány szerint az alsónyárasdi templomot 1754-ben alapították, s a Boldogságos Szűz születésének tiszteletére építették. Fiókegyháza Felsőnyárasd. A...

A szobrot az írásbeli forrás Felsőnyárasd védőszentjeként említi. Újjáépítésének ideje 1759. május 24.

A kultúrház melletti parkban található a Pallosjog emlékműve az 1796-os évszámmal a tetején, melynek felső részén  egy kardot tartó emberi kar látható. A Pálffy grófok hatalmát jelképezi, mert a vétkes bűnözőt akár halállal is büntették. Eredeti helye a Vasút utca és a Fő utca találkozásának túloldalán volt.

Az emlékmű talapzatra helyezett, ferdén álló terméskőbe erősített Petőfi-arckép, alatta fekete márványlapba vésett szöveg: “A néppel tűzön-vízen át!” Tisztelet Petőfi Sándor emlékének. Nyárasd lakossága, önkormányzata, Csemadok helyi szervezete 1995. márc. 19.

A település közéletének személyisége, a Csemadok alapító tagja, több évtizedig az elnöke, a Csemadok járási bizottságának tagja.

A Szent Flórián szobrot 2008. május 2-án avatták fel. Szent Flórián a tűzoltók védőszentje és tűzoltószertár melleti téren található.

A község Fő utcáján a 136. számú ház előtt áll Szent Vendel szobra, melyet Lustig János emeltetett 1802-ben.

A Fő utca és a Bári utca kereszteződésénél állt a Szentháromság-kápolna, melyet a Soóky Flórián emeltetett 1914. december 23-án. A kápolnát a mellette megkezdett házépítés során lebontották. Amikor a kápolnát lebontó személy hirtelen meghalt, a vallásos érzelmű lakosok ebben Isten büntetését vélték. 2001-ben a kápolnát újjáépítette Nyárasd Község Önkormányzata.

A templomkertben álló keresztet 1992 tavaszán renoválták.

1781. november 13-án írta alá Batthyány Fülöp és felesége Perényi Barbara adománylevelét, amely alapján a tósnyárasdi templomot elkezdték építeni, amely elhúzodott  egészen 1848-ig. Az akkori tósnyárasi plébános, Vagner atya  fejezte be, miután kicséreltette a tetőgerendákat, megjavíttatta a tornyot, kifestette a templomot. A templomot  1849. augusztus 20-án szentelték fel, amit Thuróczy Zsigmond, és Kubriczky András taksonyi...

A falu első szakrális kisemléke a Szent Flórián szobor volt, amit 1808. november 5-én emeltetett a falu földesura Perényi János azzal az indokkal, hogy település nem rendelkezik szakrális emlékhellyel. A szobor időközben megrongálodott, és ezért a Tósnyárasdi Önkormányzat 1995-ben felújíttatta. Ma a szobor a falu egyik szinbóluma, számos történelmi megemlékezés  (március 15.) helyszíne.

Nyárasdról Vásárútra menet a kanálistól nem messzire, Nyárasd felőli oldalon áll a kereszt. Szövege nagyon megkopott, olvashatatlan. Eredetileg Bognár Ferenc állíttatott ezen a helyen 1781-ben egy fakeresztet, melyet később, 1798-ban kőből építettek fel. Ennek a kőből épített keresztnek a javítását és gondozását bizonyítja az az alapítvány, melyet a néhai nemes Bognár Ádám özvegye, született Csölle...

A Hídsor utca utolsó házának kiskertjében áll a kereszt, melyet Isten dicsőségére nemes Bognár János és neje emeltettek.