Emlékhelyek a Felvidéken

Pósa Béla cipész, mint agglegény végezte munkáját. Szorgalmas, állandóan tevékenykedő mesterember volt. Sok ember megfordult nála munkájának köszönhetően ill. annak az apropóján, hogy elsőként ő rendelkezett rádióval a faluban. Jó hangulatot teremtett maga körül, a pálinkát szerette ugyan, de részeg sosem volt. Egy anekdota is felmaradt vele kapcsolatban: magyar csendőr jött a faluba és defektet...Read More

Ivanics István (1899-1980) a második világháború előtt a falu csordása volt a közbirtokosság alkalmazottjaként. A tehéncsorda kihajtásáért és legeltetéséért felelt. Római katolikus vallású volt, Lénártfaláról került Nemesradnótra. (Az állatok kihajtása minden reggel a következő sorrendben ment végbe: tehén a csordás által, disznó a kondás által, liba a libapásztor által. Este pedig fordított sorrendben azaz: liba,...Read More

Lalík József (1885-1960) a falu kondása volt a második világháború előtt. Római katolikus vallású volt, a Téski pusztáról (Baraca mellől) került Nemesradnótra, a közbirtokosság alkalmazottja volt. A kondás a sertés kihajtásáért és legeltetéséért felelt. (Az állatok kihajtása minden reggel a következő sorrendben ment végbe: tehén a csordás által, disznó a kondás által, liba a libapásztor...Read More

Istók Lajos kovács családból származik. Feledről kerültek Nemesradnótra. A közbirtokosság alkalmazottjaként a kovács-házban lakott. Kovácsként patkókat készített, lovakat vasalt, ekevasat élesített, forgókarikákat készített szöggel a tehenek bekötéséhez, és minden apró-cseprő munkát végzett a falusi ill. a szomszéd falu gazdái számára. Később saját házat épített, s az ott berendezett műhelyében idős korában is vállalt munkát.Read More

Balog Rudolf (1923-1999) egyszerű cigány családban született. A kőműves szakmát tanulta ki. A hegedű megismerése, a zene szeretete György Anton, azaz a Toncsi bandájában ragadt rá, ahol sokáig muzsikált. Később saját bandát alapított, ill. a meglévőnek ő lett a prímása. Lakodalmakon, bálokban muzsikáltak, nemcsak a szülőfaluban. „Rudko, a prímás” messze földön híres volt.Read More

Bartók István, 1. világháborús katona, szakaszvezető, vitézségi éremmel tüntették ki.Read More

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bedécs Árpádné Bodon Jolán síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának,...Read More

Bodon Barna kollát, földműves, őrvezető. A világháború kitörésekor, 1914. augusztus 25-én vonult be a 25. királyi gyalogezredhez Losoncra. 1914 októberétől az orosz fronton több nagyobb csatában harcolva, 1915. március 22-én sebesülten orosz fogságba került. A fogságból 1916. október 10-én érkezett haza. A Károly Csapatkereszt tulajdonosa. Nemesradnóton a későbbiekben ő rendelkezett kerékpárral, s mint „halottkém” (olyan...Read More

Bodon Gáspár (1866-1922) énekkari pénztárnok volt. Pósa Lajos lelkész feljegyzése szerint szívügyének tekintette az orgona beszerzését és beüzemeltetését. Az orgonaépítés ügyintézőjeként jegyzi fel.Read More

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bodon Lajos bettes síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács...Read More

Bodon Mihály szívos becenevén Bíró Miska gazdálkodó parasztember volt. Fia Bodon Gyula szívos az 1. világháborúban hunyt el a galíciai harctéren Ravaruskánál. A család Isten dicsőségére, hősi halált halt fiuk emlékére a nemesradnóti református egyháznak harangot öntet. A „Gyula” harangot 1933. július 9-én szentelték. A 614 kg súlyú, 110 cm átmérőjű 85 cm magasságú bronz...Read More

Csótó Dezső (1895-1967) nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1955 és 1959 között. A síremléken ugyan nem szerepel, de az anyakönyv szerint felesége Szarvas Rozália 1983-ban hunyt el.Read More

A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők...Read More

Galos János 1. világháborús katona. Pósa Lajos református lelkész bejegyzése az anyakönyvben: Gallos János földműves, Balázs Irma férje. Idegsorvadásos betegségét a harctéren szerezte.Read More

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Apollónia síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...Read More

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...Read More

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...Read More

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, ifj. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...Read More

A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők...Read More

Nemesradnóton az 1870-es évek elején döntött úgy a református gyülekezet, hogy új templomot épít a megrongálódott, fából épült templom helyébe. A munkálatoknak 1875-ben fogtak neki. Ez Pethő Dániel szolgálati idejére esett. Az idős lelkész közben elhunyt, a helyi temetőben nyugszik. Pethő Dániel (a „túrós csuszás pap”) 1823-ban született Zemplén megyében Petőszinyén. 36 évig volt lelkész Nemesradnóton....Read More