Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
21 bejegyzés

1848-as honvéd emlékmű (szobor, emlékmű, emléktábla) (Nagyszombat [Trnava])

Nagyszombat városa az 1848/49-es szabadságharc idején egy csata színterévé vált, melynek részleteiről az alábbiak szólnak: 1848. december 13-án Alfred Windisch-Grätz cs. kir. tábornagy közzétette kiáltványát, melyben közli, hogy hadseregének előőrsei Bécsből elindulva átlépték a magyar határt, hogy az úgymond törvényes rend helyreállításának érdekében megkezdjék tevékenységüket Magyarországon. E hadjárat keretében 1848. december 14-én Balthasar Simunich cs....

A kanonokház homlokzati festménytöredékei (épület, építmény, más) (Nagyszombat [Trnava])

A Szent Miklós téren (régi magyar nevén: Főtemplom tér) álló kanonokház középkori eredetű épület. A bejárat fölött, az első emelet magasságában, két festménytöredék látható. Az egyik Szent Imrét és Szent Istvánt ábrázolja, a másik a holdsarlón álló Szűz Máriát. A képek alatti feliratok (kronosztikonok) sajnos már nem teljesek, így az ott „elrejtett” évszámok sem határozhatók...

A nagyszombati színház (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

A Felvidék legrégebbi kőből épület színházépülete: 1831-ben épült empire stílusban Bernhard Grünn építészmester tervei alapján. A színházi előadások a kezdetben német nyelvűek voltak, később magyar, jelenleg szlovák nyelven adnak elő. Pannonia tükörterme 1907-ben épült. Nézőterének kapacitása 548 férőhely volt, ami az akkori kort és a helyi viszonyokat is tekintve nagyon nagy volt (szinte túldimenzált). Az...

A nagyszombati városháza (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

A tetszetős külsejű városháza díszes erkélye, hatalmas oszlopokon nyugszik. Ősrégi idők óta e helyen állott a városháza. A mai copf stílusú épületet 1793-ban emelték, mint az erkélyen levő chronostikon is mutatja: IVstItIae atqVe seCVrItatI pVbLICae eX fVnDaMentIs posIta. Itt vannak a városi hatóságok helyiségei s a városi levéltár egy része. Nagytermét néhány uralkodó arczképén kívül,...

Az egykori nagyszombati egyetem (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellenreformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt...

Az Orsolya-apáczák épületcsoportja Nagyszombatban (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

A Nagy Lajos-utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában van a Szt. Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja, mely templomból, kolostorból, internátusból s 3 igen népes iskolából áll. E női szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás, az első főnöknőnek – E. Aljoziának – rokona. Sok küzdés után e...

I. (Nagy) Lajos halálozási helye (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

I. (Nagy) Lajos I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az „Erdély hercege” címet. Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására...

Keresztelő Szent János-székesegyház (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

A templom a három nemzetiségű Nagyszombat városában épült fel a legnagyobb vallási harcok idejében. Előbb az 1605-ös Bocskai-felkelés alkalmával, majd 1619 és 1622 között Bethelen Gábor alatt és után is vallási háborgások voltak a városban a különböző felekezetek között. A fejedelmek adtak a protestánsok számára templomot, azonban az érsekek visszatértével rendszerint elvették tőlük azokat. A...

Nagyszombat városfala (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

A XII.-XIV. századi erődítményt Pietro Ferrobosco építette át 1553 és 1556 között. A középkori városfalak a város legjelentősebb kulturális műemlékei közé tartoznak. A városfalakat 3 km hosszú kőfal alkotta, mely néhány helyen 10 m magas, 170-230 cm vastag volt és 35 négyemeletes tornya is volt. A városba négy kapun át lehetett bejutni: Felső, Alsó, Lovcsic...

Nagyszombati Mária-oszlop (szakrális kisemlék) (Nagyszombat [Trnava])

Az Oláh Miklós érsek (1493–1568) által 1542-1562 között építtetett érseki háztól jobbra található, lánckerítéssel övezett szobrot egy ión fejezetű oszlopra helyezték, mely négyzet alaprajzú talapzaton áll.

Nagyszombati ortodox zsinagóga (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

Az 1892-ben emelt iparcsarnok típusú ortodox zsinagóga kicsi, meglehetősen egyszerű épülete ma magántulajdonban van és kávézóként funkcionál.

Nagyszombati Pietà-szoborcsoport (szakrális kisemlék) (Nagyszombat [Trnava])

A szoborcsoportot Karaffi Eleonóra Terézia állíttatta 1767-ban. A legenda szerint a mű elkészítésére az állíttató csodás gyógyulása adott indokot. Az alkotás középpontjában Szűz Mária alakja áll, amely itt egyszerre jelenik meg a halott fiát ölében tartó anyaként (Pietà-ként), illetve Hétfájdalmú Szűzként. A kétszer hét tőr fénye glóriát alkot Mária mögött. A szoborcsoport alakjai: Szent Sebestyén,...

Nagyszombati Szent Ilona templom (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

A város legrégibb temploma, a 13. századból származó keletelt, gótikus és egyhajós, Szent Ilona-, más néven ispotály-templom, melynek zárt presbitériuma és keresztbordás mennyezete van. A középkor végétől a hozzá tartozó kórházépülettel együtt az irgalmasok birtokában volt. A gótikus portál fölött háromrészes szoborcsoport látható: – Szent Ilona, Jézus keresztjével, amelyet szentföldi zarándoklata során – a legenda...

Nagyszombati Szent József-oszlop (szakrális kisemlék) (Nagyszombat [Trnava])

A barokk szoboregyüttes a Szent Miklós-székesegyház előtti téren áll. 1731-ben emelték hálából az 1729-30-ban pusztító nagy pestis járvány elmúlásáért, amely nemcsak Nagyszombatban, hanem szinte egész Európában elterjedt. Az együttes alkotója Melczer Ignác szobrász. Az oszlop háromszögletű talapzatának tetején három szent szobra áll: Szent Miklós, Borromei Szent Károly és Alexandriai Szent Katalin. A talapzat oldalain a...

Nagyszombati várostorony (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

E négyszögű hatalmas (57 méter) torony 1574-ben készült s 4690 arany forintba került. A tűztorony szerepét csak 1688-tól fogva viselte; a toronyőr számára állandó lakást készítettek. Az 1683-iki nagy tűzben a teteje leégett s azt újra építették. A torony órája 1729-ben készült, harangjáték jelzi a negyed és a teljes órát, délkeleti oldalán napóra, a barokk...

Oláh szeminárium (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

A plébánia-ház mellett van egy ódon külsejű, szűk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi főegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-től fogva. Azelőtt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek (Oláh Miklós Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január...

Peczkó József sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nagyszombat [Trnava])

Pozsony vármegye egykori szolgabírájának és feleségének a sírja.

Szent Adalbert nagyszombati szobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Nagyszombat [Trnava])

A nagyszombati Szent Miklós templom előtt két püspökszent, Szent Adalbert és Szent Miklós, nagyméretű szobra áll. Szent Adalbert tisztelete egyidős a magyar állammal. Adalbert a védőszentje az Esztergomi Főegyházmegyének, amelyhez 1922-ig Nagyszombat is tartozott. 1543-tól 1820-ig Nagyszombatban volt az egyházmegye székhelye. Ebben az időszakban az egyházmegye főtemploma a nagyszombati Szent Miklós-székesegyház volt. Az állítás idejére...

Szent Miklós Bazilika, Nagyszombat (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

A város legősibb lakott helyén már a XIV. században állt egy román templom. Ennek a helyére rendelte el Nagy Lajos király a ma is megtekinthető, Szent Miklós Bazilika építését. A munkálatok 1380-tól 1421-ig tartottak. Eredeti felépítése szerint háromhajós, kéttornyú homlokzattal ellátott, barokk oldalkápolnákkal rendelkező, későgótikus bazilika volt. Hosszúsága 60 méter, szélessége 31 méter, főhajójának magassága...

Szent Miklós nagyszombati szobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Nagyszombat [Trnava])

A nagyszombati Szent Miklós székesegyház előtt két püspökszent, Szent Adalbert és Szent Miklós nagyméretű szobra áll. 1543 és 1820 között Nagyszombatban volt az Esztergomi Egyházmegye székhelye. Ebben az időszakban a székesegyház az egyházmegye „főtemplomaként” funkcionált. Szent Miklós püspöki ornátusban áll a talapzaton. Jobb kezét áldásra emeli, baljában könyvet tart, amin három „golyó” látható. A „golyók”...

Zsinagóga status quo ante Nagyszombatban (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

A középkori Nagyszombatban települt meg Magyarország egyik legrégebbi zsidó közössége a 14. században, de a 15. századtól kitiltották őket a városból, és csak a 18. században térhettek csak vissza. A belvárosban 2 db, 19. században épült zsinagógájuk is áll, egymás tőszomszédságában. A méretre nagyobb az északabbra lévő, melyet a status quo ante zsidó közösség építtetett...