Emlékhelyek a Felvidéken

A nagysallói katolikus temetőben található Soóky nemzetség családi kriptája eklektikus stílusban épült 1860-ban.

1849. április 19-én itt verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait. Az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik legjelentősebb ütközete zajlott a magyar honvédek és a császári csapatok között Nagysalló mellett, a hölvényi erdőnél. A Klapka György tábornok által vezetett magyar nemzetőrök hősies helytállással, utcai harcokban arattak győzelmet a túlerőben lévő császári...

Dudich Endre nagysallói körorvos, teljesen betegeinek szentelte az idejét, a szegények orvosaként nevezték a környéken.

Dudich Endre (Nagysalló, 1895. március 20. – Budapest, 1971. február 5.) Kossuth-díjas magyar zoológus, akadémikus, a rendszerezett zoológia és zoogeográfia egyetemi professzora, entomológus, Kossuth-díjas magyar tudós,  a Baradla-barlang állatvilágának kutatója. 2015. november 28-án Nagysalló közössége ünnepélyes keretek közt leplezte le a községi hivatal falán elhelyezett emléktáblát, melyet a helyi Csemadok készíttetett Dudich Endre Kossuth-díjas magyar...

Idősebb Juhász Pál 1849-ben született Garamlökön (Bars vm.). Apja Juhász András közbirtokos volt. Középiskolai tanulmányait Léván kezdte, ahol a katolikus gimnáziumban tanult 2 évig. 1860. október 11-én iratkozott be a pápai gimnázium III. osztályába. Pápán tett érettségit, és a teológiát is Pápán végezte 1867-1871 között. Szolgálatát 1871-1873 között helyettes lelkészként Garam- vezekényen kezdte. 1873-ban szentelték...

Kucsera Imre 1855-ben született Léván. 1873 -ben elvégzi a tanitóképzőt Léván (első évfolyam diákja). 1874-ben kántortanitó lesz Zsemléren, majd 1880-tól Nagysallón kezd tanítani, innen megy nyugdíjba (1916). 1952-ben 97 évesen halt meg. Neje: Missik Julia, Gyerekei: Imre (gyógyszerész, tűzharcos hadnagy) Anna (férje Droppa Ernő gyógyszerész) László (gyógyszerész).

A szobrot 1780-ban állították, és 1939-ben újították fel.

Az 1939-ben állított országzászló márványtábláját a Süttőn 1872-ben született Wendl Sándor kőfaragómester, helyi lakos (meghalt 1955-ben) készítette, amelyet a világháború után hazavitt a házába. Haláláig őrizte, majd unokája, nagyapjának emléket állítva, az országzászló melletti háza udvarán állította fel újonnan.

1740-ben barokk stílusban épült római katolikus templomukat Szent Istvánnak szentelték. Főoltára 18. századi. A falu minden évben a Szent István napja utáni első vasárnapon tartja a hagyományos búcsút.

A Szentháromság szobor 1755-ben készült barokk alkotás.

A vörösmárványból készült keresztet a nagysallói hívek 1855-ben emeltették.

A katolikus templom kertjében található.