Emlékhelyek a Felvidéken

Az emléktáblát a Csemadok alapszervezete 1999-ben állíttatta a Szövetség megalakulásának 50. évfordulójára.Read More

A temetőben több régi sírjel található.Read More

A martosi református gyülekezet hősi halottainak emléktáblája a református templomban található.Read More

Martoson a népi hagyományok közül a húsvét előtti tavaszváró körtánc, a pilikézés híres. A Horváth-tó partján járta a falu fiatalsága – táncolva köszöntötte a természet újjászületését. A tó mellett 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján az elemi iskola akkori tanulói hét tölgyfát ültettek a hét vezér tiszteletére. Kettő maradt meg belőlük, ezredévfáknak nevezik őket.Read More

A kopjafáktól balra, a tó partján található.Read More

A Feszty parkban három kopjafát találunk. Két kopjafa egymás mellett áll (77-78 és 1983 felirattal), tőlük balra egy kis hídátjáró bal oldalán a tó mellett (HT ’84 felirattal) a harmadik kopjafa.Read More

A község földrajzi fekvése miatt eléggé el volt zárva a környező falvaktól. Többek között ez a tényező is közrejátszott abban, hogy Martoson a hagyományos népi kultúra számos eleme, a népi építészet tovább fennmaradt, mint a környező helységekben. Az 1970-es évek elején a fennmaradt parasztházak közül a 101-es számút nyilvánították műemlékké, 1975-től pedig mint tájház várja...Read More

A református templom kapuja és a tó között áll a 2001. augusztus 18-án felállított millenniumi emlékmű, mellette a falu első írásos említésének emlékműve 2002-ből. A milleniumi emlékművet 2002-ben egészítették ki a falu első írásos említésének 755. évfordulóján egy emlékplakettel.Read More

A kopjafát a II. Népművészeti Tábor alkalmából, 1991-ben állították.Read More

Irányításával 1898-ban épült az új református templom épült a községben.Read More

A sírkövet Kiss Erzsébet emeltette az első világháborúban, a doberdói fennsíkon, hősi halált halt fiának és menyének.Read More

A római katolikusok Szent Vendel tiszteletére szentelt kápolnáját 2004-ben szentelték fel. A 19. század közepéig volt a faluban katolikus kápolna, de abból csak Szent Vendel szobra maradt fenn. A kápolnát Katona István önerőből építtette. Falait Somogyi Győző festőművész 14 stációt ábrázoló alkotásai díszítik. A nádtetős építmény előtti kövezet Nagy-Magyarország térképét formázza, a hajlított gerendákból készült...Read More

Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. 1945-ben barbár módon halálra verte őt a falu komisszárja. A község központjában, a vendéglő (korábban a Patika vendéglő) falán 1995 óta emléktábla őrzi emlékét, nevét viseli a Csemadok egyik alapszervezete (a Csemadok Vecsey Lajos alapszervezet) is. 2007...Read More

Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. A családi sírban szüleivel közösen nyugszik. A háború utáni magyarellenes politikára jellemző, hogy 1945. augusztus 27-én a községbe kirendelt szlovák komisszár agyonverette.Read More

A lelkész Vecsey Kálmán kántortanító fia és Vecsey Lajos jegyző édestestvére volt.Read More