Emlékhelyek a Felvidéken

Szentkúthy Kiss Béla (1847–1902), Madar 15. lelkipásztora (1874. január 21-től 1902. május 14-ig) 28 éven keresztül. Ceruzarajzzal készített arcképét halála előtt az egyházközségnek ajándékozta. Igehirdetései, jegyzőkönyvei, a gyülekezeti krónika vezetése képzett teológust takar. Az 1886-os mindent elpusztító tűzeset következtében súlyos anyagi helyzetbe került a református gyülekezet, hiszen mindent újjá kellett építtetnie. Ez idő tájt vette...

A madari református gyülekezet 2004-ben Németországból egy 19 sípsoros Führer koncertorgonát vásárolt. A monumentális hangszernek 1098 élősípja van. Amikor megszólal, az egész templomot betölti a hangja.

Bese Elek (1831 – 1872), Madar 14. lelkipásztora Bese Elek (1855 – 1872) 17 évig volt Madar lelkipásztora. A madari gyülekezet az egyházkerülethez beadványt nyújtott be, amelyben Bese Elek urat, Madar lelkészét szeretnék leváltatni. „kéri mással fölváltani, mivel … folytonos betegsége miatt hangja gyenge, a vasárnapi közmunkát nem tilalmazza, megválasztásakor a választási okmányt sokan erőszakolva...

2005. június 18-án vette fel a magyar tannyelvú alapiskola az Édes Gergely MTNYA nevet,

Az emléktábla őrzi drága emlékét a madari ref. egyház azon hősi halottainak, áldozatainak és eltüntjeinek akik a II. világháború – 1939-45 – borzalmaiért életükkel fizettek.

A főútról letérve balra találjuk a katolikus kápolnát, amit 1938-ban szenteltek fel a „Szentháromság” dicsőségére. Az épület hosszú éveken keresztül, egészen 1973-ig az óvodának adott helyet. Ez az utca csak a hetvenes években alakult ki, és akkor engedélyezték az építkezéseket. Azóta ezt „Patkó utcának” nevezik. Itt építették fel 1972-ben az óvodát, amit ma „Napocska óvodának”...

Kismadarász az 1930-as években lett Fél község része.

Madar község önkormányzata 1997-ben megrendelte Sidó Szilveszter fafaragónál a kopjafa elkészítését. A kérés három évszám bevésése a fába. 1. „1198” – a falu keletkezésének 800. évfordulója 2. „MADAR 1198” Hazádnak rendületlenül – a falu első írásos említése 3. „1948” – 50. évfordulója annak az eseménynek, amikor a község lakosságának egy részét (58 családot) kitelepítettek Magyarországra....

A katolikus öreg temetőben, a temetődombon található ez a kereszt. Az 1900-es években temetkezett ide a falu katolikussága.

Ez a kereszt az 1976-ban elkészült új temetőben található. A község állította fel. Ekkor épült meg a halottasház is. Azóta nincs virrasztás a halottak felett.

Mokos Kálmán (1892 – 1959) Madar 17. lelkipásztora Mokos Kálmán Madar 17. lelkipásztora (1922 – 1959) 37 éven át. (1892-ben, Kisújfalun, tanítói családban született.) A II. világháború után Madar végérvényesen Modrany lett, mivel a szocialista Csehszlovákia részévé vált. Mokos Kálmán lelkészsége idejében történt a reformátusság és a katolikusság deportálása és kitelepítése, amely sok családot érintett....

Ramotsai Márkos Péter / Ramocsai Markos Péter (1726 – 1792) Madar 9. lelkipásztora (1762 – 1792) 30 éven át. Nemesi családból származott. Madarra kerülése után ő kezdte el írni a gyülekezet krónikáját és jegyzőkönyvét, illetve anyakönyveit. Madaron tíz alkalommal készítette el a pontos és részletes lélekszám-kimutatást.  

1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...

Kismadarász az 1930-as években lett Fél község része.