Emlékhelyek a Felvidéken

A református temetőben található a Jókay-család sírkertje, ahol Jókai Mór szülei, Jókay József és Pulay Mária is nyugszanak. A szélső sír Jókai Mór édesanyjáé, e mögött van az atyjáé, Jókai Józsefé. E mellett balra áll a költő testvérbátyjának, Jókai Károlynak sírja, ez előtt pedig a nejéé, szül. nemes Csontos Kláráé. A sír helyét Jókai anyja...

A mai Kossuth-téren volt a régi református temető, melyet az 1711-es pestisjárvány után zártak le végleg. Az akkori városi sáncokon túli dombos területen a református lakosság új temetőt létesített. 1975-ig a Temető utca választotta el a katolikus temetőtől, melynek megszüntetésével alakították ki a városi temetőt. Északi szélét a Pozsonyi út négysávossá szélesítésekor felszámolták, ekkor épült...

Árpád-házi Szent Erzsébetnek a templomkertben elhelyezett szobrát, Steinbach Sándor és Nagy Géza fafaragók alkotását, 2007. november 25-én szentelte fel Dr. Pápai Lajos győri megyés püspök (állíttatta Sárközi János).

Az emlékoszlopot az első világháború harcterein szerzett sebesülések és hadifáradalmak következtében Komáromban hősi halált halt és itt nyugvó 950 katona emlékezetének állíttatta a Komáromi Római Katolikus Egyházközség, 1921-ben.

Az emléktáblát az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlés emlékére állította a Csemadok Komáromi Területi Választmánya, 2009-ben. „Komárom 1994“ Történelmi léptékű eseményre került sor 1994. január 8-án a magyar szellemiség fellegvárában, Révkomáromban. Itt gyűltek össze a magyar nemzeti közösség által lakott községek – falvak és városok – polgármesterei, az önkormányzatok képviselői, a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők...

A régi Komáromnak több mint másfél évszázadig nem létezett az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő köztéri emlékműve – pedig mint a szabadságharc fontos erődítménye, és mint hozzá kötődő későbbi aradi vértanúkat gyászoló város, rászolgált erre. Az 1911-ben alakult, 1945-ben feloszlatott, majd 2000-ben újraindított Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a kétezres évek elején határozta el a...

A révkomáromi Biztosító Társság több éven át igazgatója, ügyvéd. Felesége Fogthüy Erzsébet, vejei Konkoly Thege Balázs táblabíró, Bögellői Kossár Ferencz Komárom város kapitánya.

A Csemadok komáromi szervezete és a PRO PATRIA 2000 Alap állíttatta 2005-ben a költő emlékére. A felvilágosodás legnagyobb magyar költője, komáromi tartózkodása idején ismerkedett meg Vajda Juliannával, a verseiben halhatatlanná tett Lillával. A szobor Darázs Rozália szobrászművész alkotása, amelyet Szabó László bronzöntő öntött formába.

1845-tól a komáromi egyház lelkésze, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke.

Galambos Zoltán a komáromi református egyháznak 46 éven át volt lelkipásztora.

A családi síboltban Grachek János volt cs. kir. és polgári pékmester, ki részt vett 1859-ben az olasz és 1866-bani königréci csatában, neje Engelhart Katalin; fia Grachek Ferencz vendéglős, valamint Grachek Rezső, Grachek Imre és neje Pacsikovszky Mária nyugosznak. A Komáromi Lapok, 1915. március 20-án így búcsúzik tőle: Jobblétre szenderült az utolsó komáromi kucséber Komárom éjjeli...

A katolikus templom kertje bejárati ajtaja mellett, a jobb oldalon található Hamvas István (1892-1960), az ötvenes években meghurcolt esperes-plébános fa emlékkeresztje. (Zsapka Károly alkotása, állíttatta Sárközi János.)

Örömteli eseményre került sor 2020. november 28-án délelőtt a komáromi Erzsébet-szigeten. A városvezetés az újjáalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület képviselőivel közösen, Jókai Mór egykori kedvenc tartózkodási helyén, a volt Beöthy-kertben leplezte le a város jeles szülöttjének mellszobrát. Keszegh Béla polgármester a Jókai-filagóriájánál, amelyet az írófejedelem tiszteletére 1913-ban emeltek – helytörténeti összefoglalója...

A római katolikus lakosságú települések egyik kultikus helye a kálvária. A kálvária legtöbbször hosszúkás alakú, gyöpös terület, amelynek két hosszanti oldalán hét-hét, összesen tizennégy stáció helyezkedik el, a bejárattal ellentétes végén pedig rendszerint magaslaton kálváriakápolna épült, illetve Krisztus és a két lator keresztjei állnak. A kálváriák elterjedése és használata összefügg azzal a gondolattal, hogy a...

Az első világháborúban Zawadánál, 1914. október 25-én hősi halált halt Kecskés Zsigmondnak emlékjelét szülei állíttatták.

A város hős védőjének emlékére és tiszteletére 1896. november 15-én avattak szobrot a komáromiak. Alkotója Róna József volt. E naptól kezdve a szobor március 15-i megkoszorúzása volt a legnagyobb ünnep a városban. Az első Csehszlovák Köztársaság idején nem koszorúz(hat)tak a komáromiak. 1939–44 között ismét jelentős ünnep volt március 15-e. 1945 őszén a csehszlovák hadsereg katonái eltávolították helyéről...

Állítatta a Rákóczi Szövetség Szentpéteri Szervezete a sztálinista diktatúra áldozatainak emlékére.

A sírkertben található Vasvári Nagy Sándor sírja is.

A Maitz-család kriptája a temető kiemelkedő építménye.