Emlékhelyek a Felvidéken

A temetőben található a két világháború halottainak emlékműve Nagy János szobrászművész Sírbatétel című alkotása. Az emlékműhöz vezető út két oldalán bronztáblákon található az elesettek neve.

A Galamija-parcellával szemben, a Roth-parcellán is áll egy vaskorpuszos szürke műkő kereszt, amelyet Isten dicsőségére özvegy Juhász Istvánné szül. Deák Rozália állíttatott, 1867-ben.

A keresztekre vonatkozó legrégibb ipolybalogi adatot a Historia Domusban találtam. 1849-ben jegyezte fel például az alábbiakat a plébános: „Juli 22-én Balogon három keresztfa áldatott meg. 1. a temetőben. 2-ik Skerlecz háza előtt, 3-ik Balogi Imre tagja szélén Inám felé sok nép jelenlétében.” (32.p.) Az említett keresztek helyén ma is áll egy feszület. A régi temető...

A mai temető központi, díszített szárú, barna vaskorpuszos, fehér műkő keresztjét a dedikáció szerint „Isten / dicsőségére állíták / Molnár György / és neje / Petrovics Lídia” 1905-ben. Az elbeszélők szerint nekik volt egy „hibás gyerekük”, s mikor az meghalt, akkor emeltették a keresztet.

A plébániával szembeni Boglár-keresztet is felújították nemrégiben. A hármas tagolású fehér vaskorpuszos szürkekő-kereszten, melyet kovácsoltvas kerítés vesz körül, csak ennyi áll: 1810/1966.

A falu központjában álló, ikonográfiai szempontból ritkának mondható, későbarokk jellegű, puha kőből faragott, színezett felületű szoborcsoport. Az egyszerű, párkányokkal díszített, négyzet alapú hasáb alakú talapzaton három, egymásnak háttal forduló, egész alakos, mintegy fél életnagyságú szobor áll. Az alakok a 18-19. század kedvelt, köztéri alkotásokon gyakran megjelenő szentek: Nepomuki Szent János, Szent Vendel és Szent Flórián....

Falazott terméskőalapra építették a 18. században, szoknyarészét nyolc oszlop támasztja, a toronytörzset öt oszlop alkotja. A szoknyarész és a sisak zsindellyel fedett. Toronysisakja gúla alakú, csúcsdísze nagyméretű fém kettőskereszt. A község nyugati részénél, az átvezető közút mellett, az északi oldalon egyedülálló szerkezetű fa harangláb áll. Egész Kárpát-medencében az egyetlen (…) olyan építmény, amely öt harangtartó...

A falu szélén áll a Szentháromság-kápolna. Az igen egyszerű, téglalap alaprajzú, nyeregtetős, cseréppel fedett, oromzatos épület létrehozásának idejéről szóló írott források megoszlanak az építés évének meghatározásában. (Ha az 1842-es, vagy ha az 1871-es évszám a valós, biztosan közelebb áll a valósághoz, mint az épület barokk eredetét feltételező egyes vélekedések.) A kápolnabelső megvilágítását két kerek, kőrámás...

A kápolna mögötti területen áll, szentmisék helyéül szolgál.  A dombon – a korona és a kápolna között – régi, mára felhagyott temető működött, melynek néhány sírköve ma is megtalálható a kápolna körül.

A Márton-kereszt a határ keleti részén, az inámi út mentén áll. Fehér és kékesszürke műmárványból készült sárga vaskorpusszal. Kovácsoltvas kerítés veszi körül, rajta ezzel a dedikációval: “Isten dicsőségére emeltették Márton Lajos és neje Rados Mária, 1927-ben.

A Közép-Ipoly mente jeles települését 1232-ben említi először oklevél Bolug néven. Ha a falut Ipolyság felől közelítjük meg, először is a település előtti magasabb ponton álló templom tűnik szemünk elé. A vidék egyik legrégibb Árpád-kori temploma ez, amely a községet országszerte, sőt határon túl is ismertté tette. Hont megye monográfiája s a Pozsony-Nagyszombati egyházmegye adatai...

A falu központja közelében, egy ház előkertjében álló, barokkos jellegű, kb. fél életnagyságú, puha kőből faragott és színezett Szent Rókus szobor. Az egyszerű, hasáb alakú, tömbszerű talapzaton olvasható az ábrázolt személy neve és a szoborállítás ideje. A népi kőfaragás szép emlékének számító szobor a 14. században élt, francia remete szentet hagyományos ikonográfia szerint ábrázolja: zarándok...

A falu belterületén is áll néhány feszület. A Csákyék előttit fehér műmárványból készítették kék ágyéktakarós fehér vaskorpusszal. Ez olvasható rajta: „Az Isten / dicsőségére / állítatta / Skerlec Kálmán /és neje / Gyurász Emera /1914.”