Emlékhelyek a Felvidéken

Hetény leghíresebb fája a templomunk előtt álló kislevelű hársfa, melyet 1896-ban a honfoglalás 1000 éves évfordulójára ültettek. Erről tanúskodik a református egyház jegyzőkönyve, melybe Kovács Lajos akkori református lelkész jegyezte fel az eseményt, valamint azt az elnöki rendeletet is, mely megmagyarázza, hogy miért éppen hársfát ültettek a hetényiek az évfordulóra. Rendeletben határozták meg, hogy a...

Valószínűsíthető, hogy a huszár a komáromi várőrség mozgó hadosztályának kötelékében szolgált. Az 1848/49-es szabadságharc idején Hetény közelében is zajlottak harcok. A legismertebb a településhez tartozó Csenke erdőben volt. Pott császári tábornok csapatai kénytelenek voltak visszavonulni. 1849. szeptember 5-én közvetlen Hetény mellett sikerült a majd 300 fős kozák csapatolat is visszaverni. Ekkor tett némi hírre Csomortányi...

Hetény község a török háborúk után népesült be újra, valamikor az 1606-os év után. A Vág és a Garam folyók vidékéről érkeztek az új lakosok a mai Aszeg és az Őrspuszta, vagyis a mai Sunnyogó falurészre. Az új lakók a házaikat agyagból döngölve építették. Az építkezéshez szükséges anyagot a falu bizonyos részeiről ásták ki. Az...

A temető nagykeresztjét a katolikus egyházhívek állíttatták.

A reformáció emléknapja rendezvény helyszíne.

Nagytiszteletű tudós Kovács Péter egyházkerületi és egyházmegyei tanácsbíró, a hetényi református egyháznak évekig volt lelkipásztora, elhunyt 1846. augusztus 7-én, lelkipásztorsága 42., élete 74. évében. Irodalmi munkássága még feldolgozásra vár.

A milleniumi kopjafa a falu központjában, a Széchenyi-szoborral szemben áll, a községcímer díszíti. Buncz János alkotása, 2001-ben avatták fel. Az Október 6-i emlékünnepség színhelye.

Hetény híres bortermő vidék is. A szőlő termesztésére a lakott területtől északra található homokdombok napsütötte déli oldalai a legmegfelelőbbek. Ma kb. 89 ha szőlőültetvény található a hetényi határban. Az 1800 években elszórtan található szőlők azonban nem kedveztek a szövetkezet nagybani gazdálkodásának, így 1978-ban a szövetkezet minden gazdának 6 ha területen a saját borháza elé mérte...

Az Október 6-i emlékünnepség színhelye.

A 2015-ben felavatott Születésfára minden évben új „falevél” kerül. Az előző naptári évben született hetényi gyerekek neve. Őket, szüleikkel együtt a március 15-i emlékünnepségen köszönti az önkormányzat, mint a jövő márciusi ifjait.

1924-ben készült el a temetőben található Turul emlékmű is az első világháboróban elesettek tiszteletére. Később kiegészítették a 2. világháború hősi halottainak nevével is. Az eredeti madarat 1999-ben ellopták, helyére új Nagy Lajos szobrászművész alkotása került. (Magyarországon összesen legalább 195 turul szobor áll 183 településen. Szlovákia területén 8, Ukrajna területén 5, Erdélyben 32, Partiumban 16, Délvidéken...

Végh Mihály református lelkész, Vajda Júlia férje. Vajda Júlia, Csokonai Vitéz Mihály plátói szerelme, akihez a költő a Lilla verseket írta. Júliát első férje halála után gyorsan hozzáadták a nála jóval idősebb Végh Mihályhoz, akivel a házasság boldogtalan volt.