Emlékhelyek a Felvidéken

A falut nem kerülték el sem a háborúk, sem a természeti katasztrófák, sem a kolera. A 19. század felében kolerajárvány pusztított a lakosok körében. Amikor a járvány megszűnt, 1848-ban a község lakosai az akkori bíró Karácsony István és az ülnökök Fekete István, Andrássy József, Andrássy Mihály, Andrássy János, Andrássy Péter vezetésével hálából, közadakozásokból egy kápolnát építettek. A kápolna...

A családból a falu bírójának tisztségét Andrássy Péter, Andrássy Titus töltötték be. A község gazdái Andrássy Titus vezetésével az 1891-es nagy tűzvész után megalakították a községi önkéntes tűzoltók egyesületét. Az 1920-as évek elején a falu egyik nagybirtokosa Sidó Titus, Varga Lőrinc mellett Andrássy Titus volt. A család egy tagja, dr. Andrássy Tivadar Imre, gimnáziumi tanárként működött.

1941-ben gyűjtés kezdődött az I. világháborúban elesettek tiszteletére tervezett emlékmű felállításra. Az emlékművet 1943. május 2-án ünnepélyesen leplezték le.

A családi sírok első sírjában a világháború után, 1919-ben a hazáért meghalt Horváth Vilmos egészségügyi katona nyugszik, a másik sírban az édesanya Horváth Ilona állít emléket a háborúban meghalt fiának.

Egyházfából Hegysúr felé haladva, a Hegysúr előtti hármas kereszteződésben található. 2005-ben új arculalot kapott kis mozaikos betonkerettel.

Maszarik Viktor plébánoskodásának idejében, 1925-ben a teljes szentháromság egy Isten dicsőítésére és a kereszténység megsegítésének emlékére emeltette Karácsony János és neje Mészáros Karolin, hegysúri lakosok.