A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található,. A két világháború között emelt emlékművet 1990 után egészítették ki a második világháború áldozatainak névsorával.
Az abortuszt elszenvedett és abban elhunyt, meg nem született gyermekek emlékműve Egyházgelle templomterén áll. Az emlékműre több hálatáblát is felhelyeztek
1924-ben, hat évvel az első világégés után Beketfa, Csentőfa, Pósfa, Cséfalva, Dunakisfalud, Egyházgelle, Kisbudafa, Nagybudafa, Kislúcs, Nagylúcs és Ógelle polgárai emléket állítottak hősi halottjaiknak.
A gellei zsidóság története egyidős a csallóközi zsidóság történetével és annak kezdetei a 18. század elejére nyúlnak vissza. A helyi összeírások már 1710-ben említik Isaác Salamon kereskedőt és egy 1715-ös írás pedig Herschl Marcus nevét említi, akik feltehetőleg családjaikkal éltek a község területén. Az 1848-as összeírásban hét – feltehetőleg – zsidó származású személy, illetve család...
A templomkertben található emlékoszlopot Gulyás Lajosnak, az 1956-os forradalom mártírjának (1918-1957) tiszteletére emelték 2006-ban, aki 1942-ben itt kezdte lelkipásztori szolgálatát. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélték és kivégezték. Az emlékoszlopon további három táblát helyeztek el: – A gelléri 1848-49-es honvédeknek emlékére: a bogyai Pápai Dávid ifjú honvédnek, aki Ács alatt esett el 1849....
A Diósförgepatonyi Református Elemi Népiskola tanítója, mint segédlelkész tanított a förgei telken működő iskolában. Diósförgepatonyi születésű, Gálffy Miklós első diósförgepatonyi gondnok fia. Alsóbb iskoláit Dióspatonyban a református iskolában, középiskoláit Pozsonyban végezte. Élethivatásának a papi pályát választotta. Református lelkésszé avatása után Felsőgellérre került. Egész életét híveinek szentelte. Esperes, az egyetemes konvent tagja, egyházkerületi tanácsbíró volt. 1932...
A második világégés hősi halottjainak emlékműve Egyházgellén a beketfai, a cséfai, az egyházgellei, a kisbudafai, a nagybudafai, az ógellei, és a pósfai áldozatokra emlékezik. A mészkőből készült szobor előtt gránit táblák őrzik a halottak névsorát.
Az Egyházgellei Szeplőtelen szobrát – a talapzatán látható címerek tanúsága szerint – a Beketfai Mórocz család emeltette 1689-ben, mint a késő reneszánsz szobrászat egyedi darabját. E szobor egyike annak a hat hasonlónak, amely az adott korban a mai Szlovákia területén fennmaradt.
Mészáros Gyula, 37 éves korában, 1916. augusztus 22-én a hazáért hősi halált halt az orosz csatában. Neje és gyermekei mély fájdalmuk enyhítésére hazahozatták. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
Mészáros Péter, 31 éves korában a hazáért hősi halált halt az orosz csatában, 1915. június 10-én. A családja – neje és három árvája – tetemét hazahozatta az ungvári temetőből. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
Molnár János 1916. augusztus 12-én, 25 éves korában hősi halált halt az orosz csatában. A család tetemét hazahozatta. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
Református temploma 1786-ban II. József türelmi rendelete alapján épült klasszicista stílusban. A templomot Alsógellér, Felsőgellér és Bogya együtt építették. Mai formáját 1841-ben nyerte el, szószéke a 19. század első felében készült. A templomkertben 2006-ban emlékoszlopot emeltek Gulyás Lajos lelkipásztor (1918-1957) tiszteletére, aki 1942-ben itt kezdte lelkipásztori szolgálatát. A református templom falán olvasható a templomot emeltető...
Hogy valóban régi templomos hely Gelle, arra előneve, az „Egyház” is utal, mint már az előzőekben említettük. Ennek a templomnak a létét először egy 1253-ból származó oklevél említi. Eszerint a plébánia nemcsak a falu életében, hanem közvetlen környezetében is jelentős szerepet játszott. Draskovics György 1634-ben a következőket jegyezte le: „Azokban az időkben húsz jobbágyfalu járt...
Az 1938-ban a Csallóközzel Magyarországhoz visszacsatolt Egyházgelle ezzel az emlékművel emlékezett a visszatérésre 1939-ben. 1945 után a turult elásva rejtegették, majd az 1989-es rendszerváltás után került csak vissza eredeti helyére.
