Emlékhelyek a Felvidéken

A Szövetség megalakulásának 50. évfordulójára készült a kopjafa.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére 1999-ben állított a Csemadok alapszervezete kopjafát.

Pap János Bomb és Ferencz 1570. november 23-án nyertek czímeres nemeslevelet Miksa királytól, mely 1574-ben hirdettetett ki. A család Galántáról származik, honnan előnevét is veszi. A családnak fiágban magvaszakadt. Utolsó tagja Bomb Angéla, aki Frideczky Barnabáshoz ment nőül (Frideczky Barnabás (1813-1887) adótáros, 1848/49-es nemzetőr őrnagy), Galántán lakik. Czímer: ezüsttel és veressel vágva, felül három (1:2)...

Dr. Párkány Antal (* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és 1957 között Galántán középiskolai tanár, 1957–1958-ban az Oktatásügyi...

Volt Galántán az Eszterházy kastély közelében egy impozáns barokk kápolna a Fájdalmas Anya tiszteletére, amely 1741-ben épült, s a pestis járvány elleni védőszentek szobrai is jelen voltak benne. Sajnos 1962-ben a kápolna haladó eszmék áldozatává vált, lebontották. A kápolnából a barokk főoltár nagy részét 1962 decemberében átmentették a plébániatemplomba. A plébániatemplom Szent István Király főoltárképét...

Frideczky Árpád, született Galántán, 1871-ben. Gazdasági tanulmányai befejezése után Galántán, birtokán gazdálkodott, majd Esterházy Mihály gróf uradalmi titkára, azután uradalmi számvevője lett. Az „Omge”, az „Országos gazdatiszti egylet”, a „Pozsonyi képzőművészeti egylet”, a „Pozsony vármegyei gazdasági egylet” választmányi tagja, a „Pozsonyi orvos- és természettudományi társulat” működő tagja, a „Pozsonyi Toldy-kör” háznagya, Pozsony város állami állandó...

Az Eszterházy házaspár 1870. január 23-án vesztette el harmadik gyermekét is. Gróf Eszterházy Géza életének be nem  töltött 36. életévében, utódok nélkül távozott az élők sorából. Ebben az Eszterházy család számára tragikus évben került felállításra az a kereszt, amely a család temetkezési kápolnája mellett található. A kereszt anyaga vörös márvány, a korpusz fémből készült, alatta...

Az emléktáblát Kodály Zoltán születésének 120. évfordulójára készítették.  

A meghurcolt és kitelepített magyar családok emlékének 55. évfordulójára avatták fel 2002. november 24-én.

A 19. század második felében a galántai muzsikusok hírnevét Mihók József és zenekara is gazdagította. Nemcsak az Esterházyakat mulattatták, hanem gyakran szerepeltek az ország határain kívül is. Kodály Zoltán egyik legismertebb alkotása, a Galántai táncok alapjait a helybeli „világhíres” cigányprímás, Mihók János tizenkét tagú zenekarától hallott nóták, verbunkosok ihlették. Mihók János a galántai öreg temetőben...

A reneszánsz kastélyt a 16. és a 17. század fordulóján építette az Esterházy-család. A török veszély miatt várárokkal körülvett kétszárnyas épületet többször átépítették, utoljára a 18. században, amikor barokk-klasszicista stílusjegyeket kapott. Így aztán a reneszánsz mint ragadvány név rajta maradt, de barokk kastélynak is nevezhetnénk. Az ezernyolcszázas évek második felében fokozatosan romlott az épület állaga,...

A temetőbe belépve balra találjuk a kovácsoltvas kerítéssel védett sírt, amelyben a széles látókörű pap nyugszik, aki az 1848-as események előtti időszak itteni értelmiségének legradikálisabb képviselői közé tartozott. Nagy elszántsággal támogatta Széchenyi gazdasági törekvéseit. A forradalmi törvények elfogadása után, élve a lehetőséggel, politizálni kezdett. 1848. június 19-én Galántán országgyűlési képviselővé választották. A pesti képviselőházból azonban...

Galánta első temploma a 13. században épült. A templom védőszentje Szent István király volt. Az évszázadok alatt többször is átépítették, legutoljára a 18. század közepén. Ennek ellenére az 1780-as évek végén az akkori plébános – Horváth János – kezdeményezte egy új templom építését. Az új templom alapkövét ünnepélyes keretek között tették le 1797. június 22-én....

A 19. század második fele fontos változásokat hozott a városka életében. Galánta a környék adminisztrációs központjává vált. Egyebek mellett itt székelt a szolgabírói hivatal is, melynek épülete ma is látható a Fő utcában.