Emlékhelyek a Felvidéken

A Csemadok alakuló közgyűlésén 1949. március 5-én Érsekújvárból hárman vettek részt. Az alakuló ülést követően már március 10-én hozzáfogtak a Csemadok-alapszervezet megalapításához. Március 13-án 50 meghívott jelenlétében bejelentették az alakuló ülés időpontját. Ez 1949. március 20-án volt az akkori Sokol-házban, ahol mintegy ötszázan jöttek össze. Elnöknek Tatarik Emil nyugalmazott tanítót választották, akinek szobra van a...

1905-ben neogótikus stílusban építették. 1905. augusztus 15-én szentelték fel. 1978-ig az „Erős vár a mi Istenünk” – Luther-idézetet lehetett látni a bejárat felett. Az 1978-as felújításkor ezt eltávolították, ma helyette egy Luther-rózsa és kereszt látható.

Az újkori Felső-Magyarország fontos, erődített városának számító Érsekújvárba zsidók csak 1840 után költözhettek. Ezelőtt csak kereskedhettek, vásárokon vehettek részt, de éjszakára nem szállhattak meg a falakon belül. A 19. század második fele itt is a zsidóság jelentős számbeli gyarapodásának időszaka volt. Érsekújvárott két zsinagóga volt,az egyik 1859-ben épült, a nem sokkal korábban megépült budapesti Dohány...

Az eklektikus stílusú Páduai Szent Antal kápolnát 1913-ban építették. Az építéshez Ferenc József is anyagi támogatást nyújtott, magánpénztárából 200 koronát adományozott a kápolna részére. A kápolna belső falán látható felirat szerint: „Ezen kápolnát Antal Margit és özvegy Zeman Jánosné szül. Schindler Mária fáradozása hozta létre ez utóbbi annak fenntartására 600 korona alapítványt tett 1913”. Efölött...

A Szűz Mária-kápolna a 18. század második felében épült. Egy monda szerint 1709-ben az itt található és a környéken széles körben ismert és tisztelt Mária-kép könnyezett. A szentélyválasztó rács barokk stílusú, a rajta található évszám szerint 1780-ban készült. Alatta Mária monogramját láthatjuk, amely megjelenik a kápolna homlokzatán is. A kápolna mellett egykor temető is volt,...

Bercsényi Miklós 1704 és 1708 között több alkalommal megfordult Érsekújváron. A ferences rendház falán, emeletnyi magasságban látható tábla Tóth András (1858-1929) debreceni szobrász alkotása. Az emléktáblát az első világháború után eltávolították, 1939-ben került vissza a helyére.

1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 1829–1835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója,...

Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós az Érsekújvárhoz közeli Andódon született. Czuczornak először 1906-ban az érsekújvári sétatéren állítottak szobrot. Ez a bronzszobrot 1946-ban eltávolították, a helyi legenda szerint beledobták az egyik közeli kútba. A Csemadok székháza előtti szobor 1966-ban készült. Átadására a Czuczor halálának 100. évfordulójára szervezett emlékünnepségen került sor. Alkotója az érsekújvári születésű Juraj...

Érsekújvár történelmi-hadászati szerepe a török terjeszkedés kezdetéig nyúlik vissza. Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztés a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt. 1541. augusztus 29-én a török sereg megszállta a magyar fővárost és egyben királyi székhelyet Budát is. Sőt már 1543. augusztus 10-én elfoglalták a törökök az ország másik erősségét, Esztergomot. E sikeres előrenyomulás miatt...

Érsekújvár második alapítása a reformáció térhódításának idejére esik, amikor a gazdaságilag és politikailag elnyomottak tömegesen csatlakoztak az új hit híveinek táborába. A református irány Huszár Anaxius Gál prédikátor és nyomdász fellépését követően terjedt, aki nemcsak szervezett gyülekezeteket hoz létre, hanem Komjáton 1568 körül nyomdát is alapít. A XVI. század második felére tehető az első érsekújvári...

Ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek. A ferencesek köszöntése PAX ET BONUM, áldás és békesség, tükröződik ezen a feliraton. Ma is szeretettel fogadnak minden jószándékú látogatót. A templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Vélhetőleg ez még csak...

Hariss József (1868–1943) Kemence, Gúta, Szőgyén, Bese plébánosa, a Verebélyi Espereskerület espereshelyettese. Hariss József barsbesei munkálkodása idején épült Pozba Szentkút kápolnája. Az ott látható emléktábla tanúsága szerint: „… A Hétfájdalmú szent szűzanya tiszteletére épült a hívő nép áldozatából Hariss József esperes plébános lelkipásztorkodása idején 1914 évben.”

A vörös márványból készült kereszt a város főterén, a plébániatemplom mellett áll. A talapzaton a Fájdalmas anya Pietà-ábrázolásként jelenik meg. Amiben eltér ez a dombormű a Pietà-k többségétől, az az, hogy itt Mária és a halott Jézus is koronát visel. Ez a képi megfogalmazás kicsit előrevetíti Mária későbbi megdicsőülését. Mária egyik attribútuma ugyan a korona,...

Az emlékművet, Buják Vince tardoskeddi fafaragó alkotását 2008-ban állították. 1948-tól 247 embert végeztek ki Csehszlovákiában, 4000 ember halt meg munkatáborokban, 80 000 embert tartottak fogva, 260 000 embert bebörtönöztek, 270-en voltak azok, akik a Nyugatra való szökésük során haltak meg. Emellett 600 pedagógust bocsátottak el állásából, 1500 egyházi személyt tartóztattak le, és számos személyt meghurcoltak,...

1704-ben a kurucok harc nélkül elfoglalták várat. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban, a fegyverszünetet is itt írja alá május 20-án. 1708-ban Hannibal Heister támadta az érsekújvári várat, de bevenni nem tudta. Ocskay László kuruc brigadéros a sikertelen várostrom után átállt a császár oldalára. Jávorka Ádám érsekújvári főhadnagy elhatározta, hogy elfogja az...

1938-ban Érsekújvár volt a Felvidék negyedik legnagyobb városa Pozsony, Kassa és Nagyszombat után. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Érsekújvár visszakerült Magyarországhoz. Ez természetesen hatással volt a köztéri művekre is. 1940 júniusában az „Érsekújvár és Vidéke” lap egyik cikke azon háborog, hogy a városnak még nincs országzászlója, pedig már régóta kész tervekkel rendelkezik....

Özv. Kuczmann Ferenczné emlékkeresztje a Szent Antal kápolna mellett található.

Pallay Miklós Hybben Liptó Megyében született 1868. november 26-án. A teológiából babérkoszorúsi címet szerzett. Pappá szentelte Pribék István veszprémi segédpüspök 1894. szeptember 10-én. A bécsi Augustineumban 1893. április 22-én, majd Rómában a Magyar Történeti Intézetben folytatta tanulmányait. Püspöki szertartó és könyvtáros 1895-től. 1900-tól lett tábori lelkész. II. oszt. hadi Érdemkereszt kitüntetéssel 1915-ben nyugalomba vonul Érsekújvárra....

„A kuruc kor 1704-ben köszöntött Újvárra. 1704. november 16-án a várat harc nélkül birtokba vették a kurucok, majd Bottyán János lett a vár parancsnoka. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban. Itt írta alá 1706. május 20-án a fegyverszünetet. A kurucok itt adták ki a Mercurius Veridicus („Igazmondó Merkúr”) című hadiújság néhány számát”...

Széchenyi György esztergomi érsek Érsekújvárt 1691-ben városi rangra emelte. Így vannak, akik ehhez az eseményhez kötik magát a városalapítást is. Az emléktáblát az esemény 300. évfordulóján helyezték el a ferences rendház falán. Alkotója Nagy János szobrász.