SZMMI – Emlékhelyek a Felvidéken

9 bejegyzés

Az 1. és a 2. világháború csiliznyáradi hősei (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csiliznyárad [Ňárad])

augusztus 7, 2014adminszobor, emlékmű, emléktábla

A Csiliznyáradi temetőben 1994-ben állították fel azt a két részből álló emlékművét, amelyen a község megörökítette az 1. és a 2. világháború csiliznyáradi hősi halotainak nevét. Az 1. világháborúban 25 személy, a 2. világháborúban 22 csiliznyáradi katona halt meg a frontokon.

Csiliznyáradi Milleniumi emlékmű (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csiliznyárad [Ňárad])

augusztus 8, 2014adminszobor, emlékmű, emléktábla

Az emlékművet Csiliznyárad Önkormányzatta készíttette a magyar állam kialakításának 1000. évfordulója alkalmából 2001-ben. Alkotója a dunaszerdahelyi Lipcsey György volt. Nagysága 250x 165 cm, anyaga tégla, illetve réz és pléh. Oldalán látható a falu címere, illetve egy 100x 40 cm nagyságú életfa reliefje.

Csiliznyáradi római katolikus templom (épület, építmény) (Csiliznyárad [Ňárad])

augusztus 6, 2014adminépület, építmény

A csiliznyáradi római katolikus templom a falu főutcájában található. A nyáradi katolikusok évszázadokon keresztül Medvére illetve Balonyba jártak templomba. A templomépítés kezdeményezője a falu két nagygazdája Sebő Gábor és Csicsay Gábor volt. Kérvényüket a balonyi plébános és a nagyszombati érsekség is támogatta. Ezért1929-ben, a falu közepén kijelölték az új templom helyét egy volt vízgyűjtő helyén....

Csiliznyáradi Szent János szobor (szakrális kisemlék) (Csiliznyárad [Ňárad])

augusztus 8, 2014adminszakrális kisemlék

Régiónkban gyakran találkozhatunk Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral, addig Szent János apostol szobra ritkán fordul elő. Csiliznyáradon a Bős felé eltérő út kereszteződésénél található ez a szobor, a legrégebbi egyházi szobra a településnek (Végh Ferenc állítása). A szobor létrehozásának idejét, megrendelőjét, készítőjének idejét nem ismerjük. A Községi Önkormányzat 1995-ben, majd 2014-ben felújíttatta.

Csiliznyáradi temetői nagykereszt (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csiliznyárad [Ňárad])

augusztus 7, 2014adminszobor, emlékmű, emléktábla

A Csiliznyáradi temető központjában áll a Csiliznyáradi Önkormányzat által 2014-ben felújított temetői nagykereszt. Ennek eredeti, kőböl készült formáját 1958-ban készíttette Sebő Benedek és felesége Sebő Erzsébet.

Csiliznyáradi útmenti kereszt (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csiliznyárad [Ňárad])

augusztus 7, 2014adminszobor, emlékmű, emléktábla

Az útmenti kereszt a Doghel nevű falurészben áll, ahol az út Szap (jobbra), illetve Balony irányába (balra) kanyarodik. A keresztet 1886-ban nemes Puha Sándor és felesége Miklós Anna állíttatta. E keresztet körülállva tartották az őszi litániát, a templom elkészitése előtt, a csiliznyáradiak. Az időközben megrongálódott egyházi műemléket a Csiliznyáradi Önkormányzat felújíttotta.

Fájdalmas Szűz Mária szobor (Pieta) (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csiliznyárad [Ňárad])

augusztus 7, 2014adminszobor, emlékmű, emléktábla

A Pieta olasz kifejezés magyar nyelvben szánalmat jelent. A kereszről levett Jézus édesanyja, Szűz Mária karjaiban. A szobrot 1847-ben állíttatta Sebő Ferencz.A csiliznyáradi templom elkészítése előtt ennél a szobornál tartották a csiliznyáradi katolikusok a május esti litániákat.A szobor a templomkertben áll.

Kopjafa a deportált csiliznyáradiak emlékére (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csiliznyárad [Ňárad])

augusztus 7, 2014adminszobor, emlékmű, emléktábla

Csiliznyáradon 1946-ban tartott összeírás idején 744 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ennek alapján az 1946-os év végére elkészült a csehországi kényszermunkára deportáltak jegyzéke. A faluból 14 család 79 tagját vitték el kényszermunkára 1947. január 22-én. A falu önkormányzata 2007. július 11-én emlékezett meg az eseményről. A falunap keretén belül, a községháza előtt felavatták Nagy Géza...

Szini Sebő Alajos honvéd alezredes síremléke (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csiliznyárad [Ňárad])

augusztus 7, 2014adminszobor, emlékmű, emléktábla

Szini Sebő Alajos honvédalezredes 1811-ben született Csiliznyárad községben. 1829-től katonaként szolgált a császári hadseregben. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején a magyar hadsereg soraiban harcolt mint a 13. huszárezred alezredes tisztje. Nevét az 1849. április 4-i tápióbicskei csata tette ismerté, amikor a csatatéren párbajban legyőzte az osztrák seregben harcoló egykori barátját, Riedesel bárót, és...