Emlékhelyek a Felvidéken

A 14. század második harmadában már bizonyosan állt Bős (egykori) temploma. „Voltak valaha ennek a templomnak dicső és kiváló kegyurai, elsősorban bizonyos Margit, aki előkelő vérből származott. Ő emelte egykori romjaiból (a templomot), újjáépíttette és miután az idők viszontagságai következtében a hosszan tartó elhagyatottság folytán nem volt meg többé, hogy melyik szentnek a tiszteletére épült,...Read More

A templomtól nem messze található, százéves kálvária felállítását Kirchknopf Ferenc plébános kezdeményezte. 1907. május 5-én szentelték fel. A kálváriadombot a hívek csinálták, a három kereszthez a fát Kneiff János bősi földbirtokos (gyúri lakos) adta. A kereszteket maga Kirchknopf plébános festette, míg a három horganybádogra a képeket Nagy Edit (Nagy Ignác varjasi földbirtokos lánya). Az egyes...Read More

A Csemadok alapszervezete megalakulásának 55. évfordulójára állíttatta az alapszervezet, és az önkormányzat, annak az épületnek a falára, amelyben az alapszervezet irodája található.Read More

A Csemadok területi konferenciáján (1996. március 23.) került bemutatásra a Csemadok millecentenáriumi emlékoszlopának tervezete, amelyet Ferdics Gábor, dunaszerdahelyi szobrász készített. A küldöttek és gyűjtést javasoltak az emlékoszlop anyagi kiadásának fedezésére. Határozatba rögzítették (IV.1., IV./3. sz.), hogy az alapszervezetek egész évi tevékenységükben következetesen érvényesítsék a honfoglalás 1100 éves évfordulójának szellemiségét és a magyar iskola ezer éves...Read More

Csiba Ferenc dr. bölcs. dr. fil. dr. teol. plébános (1883. jan. 21 – 1946 jan. 31.) A Pozsony megyei Solymoskarcsán született. Középiskoláját Esztergomban, teológiai tanulmányait Rómában a Collegium Germanico-Hungaricumban végezte 1902-1909 között, 1909-ben filozófiai és teológiai doktorátust szerzett. Pappá szentelték 1908. október 28-án. 1909-ben káplán Esztergom–Vízivárosban, 1910-ben hitoktató Komáromban, 1911-ben hittanár Budapest I. kerületében. 1912-ben...Read More

Kirchknopf Ferenc (1862-1912) bősi plébános sírja.Read More

1468. szeptember 27-én Mátyás király hetivásárok megtartására adott jogot Bősnek, amelynek 530. évfordulójára Bős Nagyközség Önkormányzata emléktáblát emelt a kultúrház mögötti parkban.Read More

Az 1899-ben állított szobrot Derzsi László és családja renováltatta 1990-ben. A három szobrot (Páduai Szent Antal szobra, Nepomuki Szent János szobra, Szent Vendel szobra) a település különböző helyeiről hozták a katolikus templomkertbe, az 1970-es években.Read More

A szobrot az 1811-es évi nagy marhavész után emelték hálából, újonnan emelték 1892-ben. A három szobrot (Páduai Szent Antal szobra, Nepomuki Szent János szobra, Szent Vendel szobra) a település különböző helyeiről hozták a katolikus templomkertbe, az 1970-es években.Read More

A Fő út és a Árokhát utca kereszteződésében található útmenti keresztet nem régen újították fel.Read More

A 18. században emelt, a Sasvári Pietát mintázó Fájdalmas, megkoronázott Szűzet az ugyancsak megkoronázott halott Krisztussal ábrázoló szobrát az Amade család egyik tagja, Amade Tádé gróf felesége emeltette, akinek a nevét a talapzaton is olvashatjuk: „Nyáry Ignatia Heva Bedek et Berencs”. A szépen megformázott értékes szobor talapzatán a több latin nyelvű szöveg mellett a híres...Read More