Emlékhelyek a Felvidéken

A faluban megtaláljuk még a népi építészet szép emlékét, a nyeregtetős, a sátortetős, a kontyfedeles és a deszkaoromzatos házakat az oszlopos tornáccal, a tipikus padlásfeljárókkal. Közülük néhányat jó érzékkel felújítottak. … A házak legtöbbje régen nem két- és háromosztatú volt; építési anyaguk – mint már említettük is – a vályog és a kő. A tetőt...Read More

A buzgóbb és tehetősebb hívek saját telkükön, földjükön is állítottak keresztet. Csodálatos öntöttvas kereszt látható az Alaska-kertben, melyet valamikor (feltételezhetően a két világháború közti időben) Hegedűs Zsigmond állíttatott, ugyanis eredetileg övé volt a telek. A keresztszárat egy angyal tartja. Az alsó keresztszár tulajdonképpen egy virágmotívumból készült alkotás. Mesteri munka a kereszt felső része is, melyen...Read More

Apátújfalu templomkertjében áll a néhány évtizede emelt Lourdes-i barlang… A Lourdes-i barlang terméskőből készült, félköríves, rácsozott vasajtóval. Benne a Szűzanya és Bernadett szobra a szokásos ábrázolással.Read More

A harangok nem ismernek határokat” című projekt (Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) keretén belül a terényi ARTTÉKA Művészet Határok Nélkül Egyesület, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön és Apátújfalu Önkormányzata együttműködéséből jött létre a modern faluközpont. A patak vízügyi szabályozásával, duzzasztó építésével hoztak létre egy szigetet, melyre az önkormányzat épületétől vezet egy emelkedő sétány. A...Read More

Apátújfalu  vallásos élete az 1920-as évek közepén, a templomépítés után még nagyobb lendületet vett. Mint Pintér Zoltán, a falu egykori papja írta: “A két szegény település, Apáti és Újfalu lakói zömmel katolikusok voltak hajdan is, ám templom egyik helyen sem állt. A hívek így még Trianon után is Leszenyére jártak istentiszteletekre.” 2007-ig Lukanénye filiája volt,...Read More

Siket József adatközlő (1904). “… Egymás mellé is temetkeztek a családtagok. Ez nem a felső részbe’, hanem mán’ az alsóba ment így. Most mán a harmadik részt is megkezdték.” … A sírjelek legtöbbje kő (homokkő, műkő, fekete vagy fehér márvány, gránit), s akad néhány vaskorpuszos fakereszt is. Vannak magányos vagy dupla sírjelek, amelyek különböző alakzatúak...Read More

A sír a templomkertben található.Read More

Az apátújfalusi öregtemető egyik legrégebbi sírköve Grosschmid Károly és neje Lázi Emília sírját jelöli.Read More

A hősök emlékműve egy műkő alkotás. Magasabb középső részét egy kereszt díszíti, a két alacsonyabb szárnyon pedig egy-egy fekete-márvány emléktábla látható az elesett hősök nevével. A tábla felett sisakdísz van puskával és karddal, lent pedig egy pálmaág.Read More

Isten itteni házának építéséhez csak 1923-ban fogtak hozzá Haller Kálmán lukanényei esperesplébános kezdeményezésére. A hívek addig a szomszédos Leszenye Kisasszony-templomát látogatták. Az 1923. április 29-i jegyzőkönyvben ismét olvashatjuk a telekadományozásról: „Körjegyző előadja, hogy a lakosság 15-20 lélek kivételével mind római kath. vallású, a miután a hitfelekezet azonos a politikai községgel, s miután a községben templom...Read More

A templomkertben, közel a falun átfolyó patakhoz, egy magas kőtalapzaton helyezték el Nepomuki Szent János szobrát. Egyesek szerint ez azóta van itt mióta a templom megépült. Ám a hidak, folyók, vizimolnárok és a gyónási titok védőszentjének szobra ennél régebbi alkotás lehet, valószínűleg a XIX. századból származik. János fekete birétumban, fekete reverendában, fehér karingben és rövid...Read More

A főút egyik kanyarulatában áll a Petrovics-kereszt, vagy Ilo-kereszt. A jellegtelenebb műkő keresztet az azonos nevű család állíttatta másfél évtizede. A dedikáción ezt olvasható: “Imádunk és áldunk téged 1993” (2014-es adat). Valószínűleg régebben is állhatott itt szakrális kisemlék, s talán erre utalhat a tovább hagyományozódott Ilo-féle megnevezés. Az Ilo ugyanis Péter családnév utóneve, s a...Read More

A falu másik részén, a Šaranko-féle pincészet központjában a Schusdek-pince látható. Ezt persze nem a Schusdek család építette, csak birtokolta hajdanán. A homokkőbe vájt hosszú, bojthajtásos, kétfelé ágazó pince sokkal régebbi építmény. A bejárata feletti tölgyfa gerendán az 1683-as évszám olvasható.Read More

…a szőlődombok alatt látható egy négylépcsős, csipkézett szárvégű, vaskorpuszos szürkés kőfeszület. A Szegedi-keresztként ismert szakrális emléket az azonos nevű család állíttatta az 1938-as visszacsatolás után. Talán erre is utalhatott a dedikáció szövege, mely mára már nem olvasható, csupán az évszám – 1942 – maradt épségben.Read More

A Szögi- vagy Nagymezei-kereszt hasonló kinézetű, mint a Bástyi-kereszt. A határ északnyugati felében álló feszület már régóta megvolt, s a korhadt fakeresztet 1986-ban cserélték ki újjal. Rimóczy Pál faragta azt társával. A barnás, horganyfedéllel védett fakereszten öntött vaskorpusz látható.Read More

A mai falu központjában, a Csábi-patak és a Keszihóci-patak összefolyásának közelében már a templomépítés előtt is állt a feszület, amely ma is látható. A Templomkerti vagy Czibula-kereszt dedikációja így szól: “Isten dicsőségére/ Czibula György/ álíttá/1871.” Az állíttató később alapítványt is tett az emlék fenntartása céljából. Az 1912-es Canonica visitatio jegyzi Czibula György 1875-ös keresztalapítványát. A...Read More