1964-ben, kilencedikes koromban tornatanárunk unszolására (többedmagammal) verbunkot táncoltunk az év végi iskolai rendezvényen. Biztosan jól sikerült dolog, mert a tanárunk meggyőzött, hogy szeptembertől menjek táncolni a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezetének néptánccsoportjába. Itt kezdődhetett „néptáncos pályafutásom“.

A magyar kultúrával, hála a családi és iskolai neveltetésnek, egész kisgyerekkoromtól kapcsolatba kerültem. Emlékszem, már óvodás koromban szavaltam, később, az alapiskolában kissé komolyabban, szavalóversenyeken is részt vettem, igaz átütő sikert nem arattam, de az irodalom, a versek szeretete mind mai napig megmaradt. Még alapiskolás koromban színdarabokat is játszottam az iskola színkörével. Az alapiskola befejeztével ebbéli tevékenységemet a Csemadok-alapszervezet színjátszókörében folytattam, de mint már említettem, 1964 szeptemberétől az alapszervezet tánccsoportjának munkájába is bekapcsolódtam, s ottmaradtam egészen a katonai szolgálat megkezdéséig. A katonai szolgálat után Takács András megkérdezte, nem jönnék-e a Szőttesbe. Mondtam, nem tudok én olyan jól táncolni. Nem is erre gondoltam, mondta, hanem legyek a Csemadok alkalmazottjaként a Szőttes szervezőtitkára. Így lettem szervezőtitkár. Természetesen kellett az ehhez jobban értő emberek figyelme, felkérése és az a felismerés, hogy néptáncosként sosem leszek „világhírű“. 1971-től vagyok a mai napig (egy rövid kitérővel) hol főállásban, hol társadalmi munkában a Szőttes szervezőtitkára. Mit takar ez a munka? Talán (minden dicsekvés nélkül) mondhatom, hogy a művészi munkán kívül mindent, ami egy együttes létéhez, fenntartásához szükséges. Továbbá, a fellépések szervezése, bebiztosítása, az ezzel járó feladatok elvégzése. Nekem ez a munka a hitvallásom. Minden fennhéjázás nélkül kijelenthetem, hogy elhivatottság nélkül az ilyen munkát, ráadásul kisebbségben, nem lehet (ilyen hosszú időn keresztül) csinálni. Szervezőtitkári feladataim mellett természetesen kivettem részem a Csemadok által rendezett országos fesztiválok szervezéséből is, Országos Népművészeti Fesztivál Zselíz, Országos Kulturális Ünnepély, Gombaszög, Jókai Napok. Nyugodtan kijelenthetem, a magyar kultúra, a néptánc, népművészeti hagyományaink megőrzése, továbbadása életem értelme.