Tanár, helytörténész. A Komenský Egyetem német-svéd szakán végzett. 1972-től nyugdíjba vonulásáig a füleki gimnázium tanára volt.
A Csemadok munkájába az 1970-es évek második felében kapcsolódott be. Azóta is aktív tagja a Csemadok Losonci Alapszervezetének és a Nógrádi Területi Választmánynak, melynek alelnöke. Az 1980-as években aktív tagja volt a Csemadok néprajzi szakbizottságának. Leginkább a népi építészet foglalkoztatta, néprajzi gyűjtéseket is főként e területen végzett. Néprajzi értesítőt szerkesztett és több néprajzi témájú írása jelent meg, például: Palóc szoba, palóc konyha, Őseink házai, házaink ősei. Néprajzi kiállításokat rendezett Füleken, Losoncon, Gombaszögön, a XXIX. Országos Kulturális Ünnepélyen, Zselízen a XXIX. Országos Néprajzi Fesztiválon.
Helytörténeti cikkei a Gömörörszág és a Palócföld lapokban jelennek meg. (Ezek közül néhány fontosabb írása: A losonci református templom története, Mocsáry Lajos portréja, A losonci református teológiai szeminárium, Petőfi Losoncon, Kármán József emléke Losoncon, Losonc utcái, házai és lakosai a XVIII. század végén). A publikálás mellett szívesen tart előadásokat is (Első világháborús emlékek, A legendás Kubinyi-ház, A losonci reformátustemető sírjai címmel valamint más számos helytörténeti témában).
Böszörményi István a Losonc és Vidéke Célalap keretében több évig kezelte a Rákóczi Szövetség beiratkozási programját.
2017-ben tölti be 70. életévét.