Bárdos Gyula és a Csemadok hét regionális elnöke találkozott a Most-Híd képviselőivel

Forrás:

Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke hét területi választmányi elnökkel együtt vett részt a Solymos László, a Most-Híd alelnöke által kezdeményezett, január 11-én délután a vegyespárt pozsonyi székházában megtartott egyeztető találkozón. A megbeszélésen a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló, a parlamentben már elutasított törvényjavaslatról volt szó, amelynek beterjesztője éppen Solymos László volt. A vegyespárt nevében a tárgyaláson még Bukovszky László és Ravasz Ábel vett részt.

Ahogy arról korábban már a Hírek.sk portál is beszámolt: a parlament november végén a végső szavazásnál elutasította a Most-Híd Kisebbségi Kulturális Alap létrehozására vonatkozó javaslatát, korábban a kormány október 28-ai ülésén is így tett, ám ezt követően a parlamentben első olvasatban még elég szavazatot kapott ahhoz, hogy második olvasatba kerüljön. A végső szavazásnál azonban már a Most-Híd nem tudott elég támogatót gyűjteni törvénytervezetéhez.

A törvénytervezet egy Kisebbségi Kulturális Alap felállításával számolt, amelyben minden kisebbségnek saját, önálló tanácsa lett volna. A tanács, amelynek tagságát a kisebbségi kulturális szervezetek képviselői, valamint független szakértők alkották volna, önálló döntéseket lett volna hivatott hozni arról, hogy melyik pályázatokat és mekkora összeggel érdemes támogatni a kisebbségi kultúrák finanszírozására felhasználható keretből. A javaslat azzal számolt, hogy az alap a jelenleginél jelentősen nagyobb pénzügyi forrásokkal rendelkezett volna, amelyek részben a kulturális minisztériumtól, részben a szerencsejátékok üzemeltetői által az államháztartásba befizetett összegekből származtak volna.

„A múlt heti alsóbodoki Csemadok-találkozó résztvevőivel, azaz a területi választmányaink elnökeivel, alelnökeivel és titkáraival együtt megvitattuk, hogy érdemes-e résztvenni a Solymosék által kezdeményezett pozsonyi találkozón. Annak ellenére, hogy ott sokan azt mondták: a találkozóra nem szabad elmenni, mert a vegyespárt részéről teljes mértékben kampányfogásról van szó, többen önkéntes alapon mégis odamentünk, mert véleményünk szerint a magyar–magyar párbeszédnek nincs alternatívája. A pozsonyi találkozón a Csemadok szenci, dunaszerdahelyi, komáromi, galántai, rozsnyói, nagykürtösi és kassai területi választmánya képviseltette magát. Elmondtuk az észrevételeinket, bírálatainkat, és sajnálattal azt is megállapítottuk, hogy a Most-Híd eddig nem volt kíváncsi a Csemadok véleményére. Bár velem korábban volt egy egyeztetés, de az a későbbiekben nem folytatódott. Nélkülünk, illetve a mi véleményünk és javaslataink nélkül került tehát a parlamentbe a vegyespárt javaslata“ – nyilatkozta a Hírek.sk-nak Bárdos a hétfőn este véget ért találkozó után.

„Nehezményeztük, hogy a Csemadok Országos Választmányának több mint egy évvel ezelőtti felhívását, miszerint a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd úgy döntsön, hogy a parlamenti választásokon lehessen közös csapatot indítani, a vegyespárt elutasította, akárcsak a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának erre irányuló javaslatát. Bírálatunkat fejeztük ki azzal kapcsolatban is, hogy a Kisebbségi Kulturális Alappal kapcsolatos parlamenti vita során, taktikai hibát is elkövetett a vegyespárt. Ha ugyanis komolyan gondolta volna az alap elfogadtatását, akkor mielőtt az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) alkotmánymódosításához adta volna a nevét, kérhette volna, hogy a kormánypárt viszont szavazza meg a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozását. Tulajdonképpen a vegyespárt ez esetben is figyelmen kívül hagyta ezt a kérdést, nem viszonyult ahhoz kellő komolysággal“ – mondta Bárdos a kétoldalú találkozón elhangzottakról.

“Ugyanakkor a Csemadok tárgyaláson jelenlevő képviselői azt is hangsúlyozták, hogy a kulturális szervezet mindig nyitott volt a párbeszédre” – tette hozzá Bárdos Gyula.

„Mi akkor is tárgyaltunk, amikor A. Nagy László (Most-Híd) személyében még volt kisebbségi kormánybiztos. Bennünket tehát nem lehetett hibáztatni azért, hogy nem került sor tárgyalásra. A teljesen nyilvánvaló és csupán egyértelmű kampányfogás ellenére mi elmentünk, szemtől szembe elmondtuk a véleményünket, a témával kapcsolatos elképzeléseinket, és reményünket is kifejeztük, hogy a felvidéki magyarok bölcsességének köszönhetően március 5-én olyan parlamenti választás lesz Szlovákiában, hogy hatodikától már újra lehetne gombolni a kabátot. Reméljük, hogy erősebb, hatékonyabb képviselet lesz, s az MKP összefogás listája is sikeresnek bizonyul“ – fejtette ki portálunknak az elnök.

Bárdos Gyula úgy véli, hogy már csak a parlamenti választások után kell visszatérni ehhez a témához, ha nem is pontosan a Most-Híd ezen javaslatához.

„Persze, akár ennek a javaslatnak a kapcsán is lehetne majd erről a kérdésről beszélni, mert a Kisebbségi Kulturális Alap, a kisebbségi kultúrák támogatásának törvénye csak akkor lehet sikeres, ha az nem pártügy lesz, hanem közösségi üggyé válik. Akkor, ha olyan javaslatként kerül megvitatásra, amely az önkormányzatiságon alapul. Tehát nem úgy, hogy valaki kinevezi a kvázi független jelölteket, akik csak bizonyos csoportot fognak képviselni. Sokkal komolyabb ügy ez annál, minthogy valaki azt kisajátítsa. A pozsonyi találkozón ennek reményében fejeztük ki, hogy akár már a választások másnapján visszatérhetünk ehhez a kérdéshez. Akkor a törvényhozásba bejutó képviselők ezt a kérdést majd nem pártérdekként és nem pártügyként, hanem közösségi ügyként fogják megoldani. Ehhez kíván a Csemadok segítséget nyújtani, és reméljük, hogy március 5-e után, azaz a 21-es választási lista számára egy sikeres szavazás után a széthúzás helyett majd az összefogásról beszélhetünk, aminek semmiféle alternatívája nincs“ – fogalmazott az elnök, hozzátéve azonban azt is, hogy a mostani pozsonyi találkozón a Most-Híd jelenlevő képviselői a vonatkozó tervezet ismertetése és a kulturális szervezet képviselőinek véleménye és bírálataik meghallgatása után elmondták, hogy nyitottak, azaz hajlandóak a Csemadok javaslatait is beledolgozni a vonatkozó anyagba.

– miskó –