* 1820, Pest – † 1884, Nagymegyer / honvéd-orvos

1820-ban született Pesten. Orvosi oklevelét 1847-ben szerezte a pesti egyetemen. 1848. július 7-én alorvossá nevezték ki a 7. zászlóaljhoz (szombathelyi). Alakulatával később a lipótvári várőrséghez került. A vár feladásakor, 1849. február 3-án a császáriak fogságába esett, bebörtönzik (Königgrätz), innen a szabadságharc leverése után szabadul. Ekkor kerül Nagymegyerre, mint uradalmi és körorvos. A kiegyezés után bekapcsolódik Nagymegyer közéletébe, mint helyi képviselő. 1884-ben halt meg. Sírja hosszú időn keresztül gondozatlan volt a nagymegyeri római katolikus temetőben. Az elhanyagolt sírt a Csemadok helyi szervezete hozatta rendbe a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. Ünnepélyes keretek között 1999. október 6-án leplezték le a felújított síron az emléktáblát, és azóta minden évben itt tartja az október 6-án szervezett történelmi emlékünnepséget a Csemadok Nagymegyeri Szervezete.