Kelj fel, Jancsi!

Fiúk, lányok egyaránt játsszák. Először is egy kő- vagy fadarabkával kirajzolják a földre a játszóteret. Egymástól 15-20 m-re húznak két párhuzamos vonalat, s ezekre derékszögben méterenként párhuzamos vonalakat húznak, úgyhogy egy játékos, a „szólítgató“ kivételével minden játékosnak jusson egy vonalköz.

Ezután kijelölnek maguk közül egy szólítgatót, aki az ábrán látható 1. számú vonal elé áll. A 2. számú vonal mögött a többiek foglalják el a helyüket, mégpedig nagyság szerinti sorrendben, úgy, hogy mindenkinek jusson egy vonalköz.
A szólítgató a gyerekeket sorrendjüknek megfelelően egymás után szólítgatja. A párbeszéd a következő:
– Kelj fel, Jancsi!
– Hány órára?
– Két óriás (v. más).
A példaként felhozott felelet azt jelenti, hogy az illetö játékos a számára kijelölt vonalközben két nagy lépést tehet előre.
Mikor ez megtörtént, a következő játékoshoz szól:
– Kelj fel, Jancsi!
– Hány órára?
– Két tyúklépés. (Értsd: két lábhosszúságnyi lépés.)
A feleletek között még ilyenekkel találkozunk:
– Öt csibe. (Értsd: öt csibelépés, vagyis öt nagyon kis lépés.)
– Maradj az ágyba! (Értsd: az illető játékos továbbra is maradjon a helyén.)
– Három nagy békaugrás előre. (Értsd: három nagy ugrás guggoló helyzetben végezve.)
– Hátra két lépés.
Aki a leghamarabb jut át az 1. számú vonalon, az a győztes, és a játék ismétlésekor ő lesz a szólítgató.

Nemeskosút, 1970 / Ivancsík Ágota (13), Popluhár Anna (13), Pszota Emília (15)

VÁLTOZATOK:

KELJ FEL, JANKÓ!

Az előző változattól csupán két pontban tér el: 1. Jankó a többieknek háttal áll. 2. A gyerekek elváltoztatott hangon kérdeznek, hogy Jankó ne ismerhesse fel őket, tehát ne kivételezhessen.
Példák a feleletekre:
– Őt iskolalépés előre. (Értsd: öt természetes nagyságú lépés.)
– Egy óriás ugrás hátra. (Értsd: egy nagy ugrás hátra.)
– Jó nagy tigrisugrás. (Végrehajtásának módja: A játékos mindkét kezét előrenyújtva erős lendülettel előreveti magát, bukfencet vet, aztán azon a helyen, ahová így eltornázta magát, feláll.)
– Eltörött a mutató. (Értsd: a játékos maradjon továbbra is a helyén. )
– Őt perc múlva kanyarba van. (Jelentése az előbbivel azonos.)
– Áll az óra. (Ugyanaz, mint az előbbi kettő.)

Diószeg, 1970 / Kuki Tibor (15)

KELJ FEL, JANKÓ!

A játékosok egymás háta mögé sorakoznak fel. Az első játékostól kb. 15-20 m távolságra Jankó áll, aki az oszlopnak hátat fordít.

A párbeszédet a kezdővonalon álló első játékos kezdi:
– Kelj fel, Jankó, hány óra van?
Feleletek:
– Két verébugrás. (Értsd: nagyon kis ugrás.)
– Három macskaugrás ódara. (Értsd: három ugrás oldalra.)
A soron levő játékos, mielőtt kérdezne, kilép a kezdővonalra.
Akinek a kezdővonalról leghamarabb sikerül túljutnia a Jankó álláshelyén keresztülfutó odaképzelt párhuzamos vonalon, az a győztes. A játék ismétlésekor a győztes veszi át Jankó szerepét.

Diószeg, 1970 / Molnosi Lajos (13)

KELJ FEL, JANCSI!

Feleletek:
– Egy bóhalípés. (Értsd: A játékos féllábnyit mehet előre.)
– Egy lóugrás. (Értsd: a játékosnak alapállásból egyszerre két lábbal kell ugornia egyet.)
– Egy disznólípés. (Végrehajtása: A játékos közepes nagyságú terpeszbe áll, térdben összeszorítja a lábait, s ily módon lép előre egyet.)

Sókszelőce, 1972 / Mandácskó Ágnes (14)

KELJ FEL, JANCSI!

Feleletek:
– Egy citrom. (Végrehajtása: A játékos először jobbra kiugrik, aztán előreugorva a levegőben perdül egyet.)
– Egy narancs. (Ugyanaz, mint az előző ugrás, csak balra.)

Vágkirályfa, 1972 / Cseh Lívia (13)

KELJ FEL, PETI!

Ugyanúgy játsszák, mint a közölt változatot.

Réte, 1972 / Mesina Aliz (15)

KEFLE JANKÓ!

A játszóteret nem rajzolják ki, általában olyan helyet keresnek, ahol valami tárgy (pl. kerítés, oszlop stb.) kirajzolás nélkül is jelzi a főszövegben leírt két párhuzamos vonalat. A párbe-
szédet a magasságuk sorrendjében álló játékosok kezdik:
– Kefle Jankó, hány az óra? – A főszöveg szólítgatója helyén most „felelgető“ áll, aki így válaszol (pl.):
– Ötöt előre. – Stb.

Diószeg, 1970 / Scsibrányi Mária (13)

További példa a feleletre:
Cumli a szádba,
Maradj az ágyba! (Értsd: A játékos maradjon a helyén.)

Boldogfa, 1972 / Szabó Valéria (15)

ÉDESANYÁM, HÁNY ÓRA?

A változatban előforduló lépések (ugrások) közül eredetiségével csak az „egy (v. több) tányér“
tűnik ki. Végrehajtása úgy történik, hogy az illető játékos bal lábával amilyen messzire csak tud, előrelép, jobb lábával a bal kéz irányába oldalt kilép, bal lábával a fordulatot befejezi, jobb lábával pedig zár.

Alsóhatár, 1972 / Mézes Margit (11)