* 1921. április 1., Pozsonypüspöki – † 2015. november 26. Nádszeg / pápai prelátus, a Pozsonyi Egyházmegye áldozópapja, szerkesztő

A Magyar Katolikus Lexikon szerint pozsonyi és komáromi gimnáziumban tanult, Esztergomban érettségizett. A teológiát 1941-46 között Esztergomban és Pozsonyban végezte, 1946. június 23-án szentelték pappá. Zselízen, Érsekújvárott, Aranyosmaróton (1948), Nagytapolcsányban (1949) káplán, Melleken (1950), Vágkirályfán (1951), Somorján (1957), Vajkán (1966), Pozsonyboldogfán (1970) plébános volt.
1949-ben Aranyosmaróton bebörtönzik a pozsonyi „Mindszenty-per” miatt. 1949. december 28-án a csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel után a katolikus egyház elleni kirakatperek egyikének áldozata. A per ürügye a magyarok teljes jogfosztottsága (beneši dekrétumok) idején indított önvédelmi szervezkedés fölszámolása, célja a megfélemlítés és az adatgyűjtés megakadályozása.
A Glória magyar egyházi könyvkiadó egyik alapítója, 1990-2000 között a Remény című atolikus hetilap főszerkesztője. Az 1948–1949-ben magyarságmentő ténykedése miatt több hónapot vizsgálati fogságban töltött. Vallásos tárgyú cikkeket, imakönyveket, hittankönyveket is publikált. 2001-ben a Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével, 2007-ben a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Fraknói Vilmos-díjával tüntették ki. (A Fraknói Vilmos-díj azoknak dományozható, akiknek a munkássága kiemelkedő a teológia, a filozófia vagy az egyháztörténelem területén, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését.)
A nádszegi szeretetotthonban hunyt el, földi maradványait a pozsonypüspöki temetőben helyezték
végső nyugalomra.

Főbb művei:
– Magvetők életútja (életrajzok, 2002)
– Napi üzenet I–II. (igemagyarázatok, Weibl Lipóttal, 2003, 2004).
– Küldetésben Krisztusért. Boldog Dénes és R. sarutlan kármeliták élete és vtsága. Írta P.
Spiridion. Olaszból ford. Tóth Gyulával. Bp., 1943.