Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A megszólaló halott (Hajnallik hajnallik)

A megszólaló halott (Hajnallik hajnallik)


Hajnallik, hajnallik,
De nëm jól hajnallik,
A zsírëji határ felől,
Nëm jó hír hallatszik.

Megöltek ëgy legényt,
Tíz-húsz forintjájér,
Bevetëtték a Tiszába,
Két szürke lovájér.

Tisza bë nëm vëtte,
Partjára kitëtte,
Arra mënt egy halászlegény,
Hálójába vëtte.

Odamënt az apja,
Keltyi, dë nëm hallja:
– Kelj föl fijam, ídës fijam,
Gyerë vélem haza.

Oda mëgy az anyja,
Keltyi, dë nëm hallja:
Kelj föl, fijam, ídës fijam,
Gyerë vélem haza.

Odamëgy babája,
Keltyi, azt már hallja:
Kelj föl rózsám, ídës rózsám,
Borulj a vállamra.

– Meg húzatod-ë majd,
A hármas harangot?
– Mëghúzatom, ídës rózsám,
Akár harminchatot.

– Mëgsiratsz-ë engëm,
Apád, anyád előtt?
– Mëgsiratlak, ídës rózsám,
Egész világ előtt.

– Csináltatsz-ë nékem,
Gyivófa koporsót?
– Csináltatok, ídës rózsám,
Márványkő koporsót.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeNyitra
TelepülésKolon, Kolony [Kolíňany]
HozzászólásA MEGSZÓLALÓ HALOTT

A legtöbb publikációban „A megölt legény” címmel közlik ezt a balladát. Népszerű és eléggé elterjedt, így még ma is sok új változata kerülhet elő. A legtöbb változat a vízbe dobás motívumával kezdődik. Néhány Ipoly-vidéki változatban juhászlegényt találnak egy fa alatt meghalva. A magyarországi változatok között olyan is akad, amelyben betyárballadával, főleg Bogár Imre balladájával keveredik. Ilyen egy zsérei változat.

Nem vagyunk zsiványok,
Sem pedig betyárok,
Gazdagoktól elraboljuk,
Szegényeknek adjuk.

Bemegy a kocsmában,
Rágyújt a pipára,
Valahányszor rágyújtana,
Mégse gyújthat rája.

Ma öltünk egy gazdát
Ezer forintjáért,
Belédobtuk a Tiszába
Két fehér lováért.

A továbbiakban a szöveg azonos a többi változattal.

Kodály Zoltán 1906-ban Béden talált egy olyan változatot, melynek az eleje hasonlít balladánkhoz. A vízbedobás motívuma ugyan megvan benne, de további versszakaiban a történet eltávolodik balladánktól. A vízbe dobott áldozat nem szólal meg. Dallama hatsoros, izometrikus 6 szótagú.
A zoborvidéki hat változat dallama közül a gerencséri változat dallama ereszkedő. Szótagszáma 6, 6, 8, 6, kadenciája 7 (b3) 1. A koloni változat szintén 6, 6, 8, 6 szótagszámú, 1 (1) b3 sorzárlatú. Járdányi Pál szigorú típus- besorolású könyvében az ereszkedő dallamok közé sorolta.1 A VII (b3) 4 és a 1 (b3) 4 kadenciájú változatokat Járdányi a „féllábbal még népdalok, féllábbal már népies műdalok talaján álló dallamok” közé sorolja. Dobszay László szerint igen népszerű, az új stílusú népdallal ritmikailag, formailag, motívumaiban szorosan érintkező típus.
A ballada legkorábbi feljegyzése 1846-ból való. Az MTA Népzenei Adat-tárában közel 400 változata található, ebből hetet a mi területünkön gyűjtöttek. A mi gyűjtésünkben a Csallóköztől a Bodrogközig 52 változatát jegyeztük fel. Valamennyi változat 6, 6, 8, 6 szótagszámú verssorokból áll. Dallama sok esetben azonos a Bogár Imre betyárballada dallamával, valószínűleg az azonos metrika miatt.

JEGZYETEK

1 Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok, Budapest, 1961., I/155
AdatközlőSzládecsek Pálné Süttő Mónika
Születés éve1943
Gyűjtés éve1983
Leltári számGYIA_022_011-a
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55350
Módosítás dátuma2014. április 2.

Hibát talált?

Üzenőfal