Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A megszólaló halott (Megöltek egy legényt)

A megszólaló halott (Megöltek egy legényt)


Megöltek egy legényt,
Hatvan forintjáért,
Bevetették a Tiszába
Piros pej lováért.

Tisza be nem vette,
Partjára kitette.
Arra ment egy halászlegény,
Hálójába tette.

Arra ment az anyja,
Kelti, de nem hallja:
– Kelj föl fiam, kedves fiam,
Gyere velem haza.

– Nem kelhetek én fel,
Mer’ megvagyok halva,
Sárga rézsarkantyús csizmám,
Lábamra van fagyva.

Arra ment az apja,
Kelti, de nem hallja:
– Kelj föl fiam, kedves fiam,
Gyere velem haza.

– Nem kelhetek én fel,
Mer’ megvagyok halva,
Szép fekete göndör hajam,
Vállamra van fagyva.

Arra ment babája,
Kelti, azt már hallja:
– Kelj föl, kelj föl édes rózsám,
Borulj a vállamra.

– Csináltatsz-e nékem
Diófa koporsót?
– Csináltatok édes rózsám,
Márványkő koporsót.

– Meghuzatod-e majd
A hármas harangot?
– Meghuzatom édes rózsám,
Mind a harminchatot.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeNyitra
TelepülésNyitragerencsér, Gerencsér [Nitrianske Hrnčiarovce]
HozzászólásA MEGSZÓLALÓ HALOTT

A legtöbb publikációban „A megölt legény” címmel közlik ezt a balladát. Népszerű és eléggé elterjedt, így még ma is sok új változata kerülhet elő. A legtöbb változat a vízbe dobás motívumával kezdődik. Néhány Ipoly-vidéki változatban juhászlegényt találnak egy fa alatt meghalva. A magyarországi változatok között olyan is akad, amelyben betyárballadával, főleg Bogár Imre balladájával keveredik. Ilyen egy zsérei változat.

Nem vagyunk zsiványok,
Sem pedig betyárok,
Gazdagoktól elraboljuk,
Szegényeknek adjuk.

Bemegy a kocsmában,
Rágyújt a pipára,
Valahányszor rágyújtana,
Mégse gyújthat rája.

Ma öltünk egy gazdát
Ezer forintjáért,
Belédobtuk a Tiszába
Két fehér lováért.

A továbbiakban a szöveg azonos a többi változattal.

Kodály Zoltán 1906-ban Béden talált egy olyan változatot, melynek az eleje hasonlít balladánkhoz. A vízbedobás motívuma ugyan megvan benne, de további versszakaiban a történet eltávolodik balladánktól. A vízbe dobott áldozat nem szólal meg. Dallama hatsoros, izometrikus 6 szótagú.
A zoborvidéki hat változat dallama közül a gerencséri változat dallama ereszkedő. Szótagszáma 6, 6, 8, 6, kadenciája 7 (b3) 1. A koloni változat szintén 6, 6, 8, 6 szótagszámú, 1 (1) b3 sorzárlatú. Járdányi Pál szigorú típus- besorolású könyvében az ereszkedő dallamok közé sorolta.1 A VII (b3) 4 és a 1 (b3) 4 kadenciájú változatokat Járdányi a „féllábbal még népdalok, féllábbal már népies műdalok talaján álló dallamok” közé sorolja. Dobszay László szerint igen népszerű, az új stílusú népdallal ritmikailag, formailag, motívumaiban szorosan érintkező típus.
A ballada legkorábbi feljegyzése 1846-ból való. Az MTA Népzenei Adat-tárában közel 400 változata található, ebből hetet a mi területünkön gyűjtöttek. A mi gyűjtésünkben a Csallóköztől a Bodrogközig 52 változatát jegyeztük fel. Valamennyi változat 6, 6, 8, 6 szótagszámú verssorokból áll. Dallama sok esetben azonos a Bogár Imre betyárballada dallamával, valószínűleg az azonos metrika miatt.

JEGZYETEK

1 Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok, Budapest, 1961., I/155
AdatközlőPasztír Angéla
Születés éve1911
Gyűjtés éve1952
Leltári számGYIA_022_011-b
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55353
Módosítás dátuma2014. április 2.

Hibát talált?

Üzenőfal