Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A szégyenbe esett lány (Lúdjaim lúdjaim)

A szégyenbe esett lány (Lúdjaim lúdjaim)


Lúdjaim, lúdjaim,
Szép fehér lúdjaim,
Tizënketten vagytok,
Mind fehérek vagytok,
A tizënharmadik
Szép hamvas gunartok.

De elvitte a sas
Nádas közepibe,
Apró csontocskáit
Hangyák szopogatják,
Szép piros vérét a
Fekete föld issza.

Lányom, édes lányom,
Fodor Katalina,
Ugyan a te szoknyád
Elöl rövidegyik,
Elöl rövidegyik,
Hátul hosszabogyik.

Elöl rövidegyik,
Hátul hosszabogyik,
Szép karcsú dërëkad
Egyre vastagogyik,
Szép karcsú dërëkad
Egyre vastagogyik.

– Anyám, édesanyám,
Sár-Fodor Péterné,
Szabó nem jól szabta,
Varó nem jól varta,
Szabó nem jól szabta,
Varó nem jól varta.

Lányom, édes lányom,
Fodor Katalina,
Szabó azt jól szabta,
Varó azt jól varta.
Verje meg az Isten,
Aki elrontotta.

– Anyám, édesanyám,
Sár-Fodor Péterné,
Nem csűröm-csavarom,
Hathónapos terhëm vagyon
Gyöngyvári Jánostól,
Azér vastagodom.

– Fogjátok vigyétek
Ezt a hírës dámát,
Tizenhárom napig,
Së innya, së ënnyi,
Tizenhárom napig
Në adjatok neki.

Tizenharmadnapra
Majd én is elmëgyëk
Látogatására,
Az ő halálára,
Látogatására,
Az ő halálára.

– Istenkém, istenkém,
Küld el angyalkádat,
Hagy írjak levelet
Gyöngyvári Jánosnak,
Hagy írjak levelet
Gyöngyvári Jánosnak.

Ha fekve találod,
Tëdd a vánkusára,
Ebédnél találod,
Tëdd az asztalára,
Ebédnél találod,
Tëdd az asztalára.

Ebédnél találta,
Asztalára tëtte.
Kezdte olvasgatnyi,
Könnyeit hullatnyi,
Kezdte olvasgatnyi,
Könnyeit hullatnyi.

– Szolgáim, szolgáim,
Vitéz katonáim,
Fordítsátok útra
Könnyű járókocsim,
Fordítsátok útra
Könnyű járókocsim.

Ha kutyák mëgëszik
Hat zabos paripám,
Csak élve találnám
Fodor Katalinát,
Csak élve találnám
Fodor Katalinát.

– Kutyák is mëgëtték
Hat zabos paripám,
Élve së találtam
Fodor Katalinát,
Élve së találtam
Fodor Katalinát.

Kapta a nagy kését,
Szive aránt szúrta.
Ëggyiket temették
Az oltár elejbe,
Másikot temették
Az oltár hátáho.

Fejük fölött kinyőtt
Két szép szőllőtőke,
Sár-Fodor Péterné
Kezdte csipegetnyi,
Kezdte csipegetnyi,
Könnyeit hullatnyi.

– Anyám, édesanyám,
Sár-Fodor Péterné,
Éltembe nem kölltem,
Holtomba se köjjek.
Éltembe nem kölltem,
Holtamba se köjjek.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeNyitra
TelepülésNyitrageszte, Geszte [Hosťová]
HozzászólásA SZÉGYENBE ESETT LÁNY

Európa-szerte elterjedt népballada. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének adattárában 299 változatát tartották számon /1/. Ebből 23 Szlovákia területéről való. Az 1951-ben elkezdett népdalgyűjtő munkánk során, 122 változatát találtuk meg, amelyből 47 Nyitra-vidékéről való.
Fodor Katalina 16 változatban, Idorka vagy Idolka név 23-ban szerepel. A többi változatban aranyos Mariska, vagy Bözsike, esetleg név nélkül csak egyszerűen barna lány. A teljes értékű cselekmény motívumai a következők:
a) a szoknya rövidülése, b) a terhesség bevallása, c) az anya börtönbe záratja lányát, d) a lány álma – egyes változatokban a lány búcsúja a virágaitól, ruháitól, e) levélküldés, üzenet madárral, f) a szerető küldözgetése, g) a szerető öngyilkossága, h) a „vérem a véreddel” formula, i) az archaikusabb változatokban a két kápolnavirág motívum.
Természetesen nem minden változat tartalmazza az összes motívumot. A lány álma például csak a gímesi változatokban fordul elő. A gesztei változatból a szerető küldözgetése hiányzik. A ballada változatainak összehasonlításakor arra a következtetésre jutottunk, hogy a motívumok előfordulása szerint ezek három, illetve négy csoportra oszthatók. A negyedik csoportba sorolt változatok, ahol már csak a teherbe esés motívuma van meg, akár külön típusnak is tekinthetők.
Az első csoportba kerültek az archaikusabb teljes szövegű változatok, amelyek ereszkedő dallammal párosultak. Itt a főszereplő Fodor Katalina, anyja Sár-Fodor Péterné, a szerető pedig Hëdervári György – Györgyvári János. Asszimetrikus ritmusú, ereszkedő fríg dallam. Változatai, Ghymesen, Zsérén, Gesztén, Alsóbodokon, valamint egy töredékes változat Nyitraegerszegen került elő. Már a XX. század elején Kodály is feljegyezte ezt a ritka 4 (b3) VII sorzárlatú dallamot, Ghymesen, Zsérén és egy három soros változatát Alsócsitáron. /2/ Még egy ezzel azonos kadenciájú dallam van Kodály gyűjtésében, Hontfüzesgyarmatról. Ennek töredékes változatát Zsitva-besenyőn találtuk meg. Járdányi Pál könyvében /3/ egy ilyen zárlatú dallamot közöl, amely ugyan nem közvetlen változata a mi dallamunknak, csak a szótagszáma és kadenciája azonos. Ezt a földrajzi tájékoztatóban, mint székely dallamot tünteti fel. Dobszay László /4/ szerint, dallamunk „ – a rokon típusokkal együtt – népzenénk középkori európai rétegébe tartozik”. Erre mutatnak a formai jegyeken kívül a francia párhuzamok. /5/ Itt Dobszay a ritmus sajátosságait a volta-ritmusból vezeti le. Ebbe a hatszótagos izoszillabikus strófakeretbe illesztve, összhatásában asszimetrikus alkatú, a Balkánon élő, de a középkorban még általánosabban használt „giusto sillabique” ritmusokkal hozható kapcsolatba. Vizsgálódásaiban figyelmen kívül hagyja, a csak Erdélyben és a Felvidék északnyugati részén előforduló 4 (b3) VII kadenciájú dallamainak vizsgálatát. A szöveg és a dallam kapcsolata, akárcsak a népdalok esetében, itt is elég laza. Az első csoportba sorolt teljes szövegű változatok látszanak a legarchaikusabbaknak. Ezeknek a jelentős többsége ereszkedő dallam. Vargyas Lajos szerint ez a ballada francia eredetű. A legkorábbi átvételek közé tartozik, eredete a XIV. századra tehető. /6/ A dallamukban is ott lüktet az aszimmetrikus ritmus. /7/
Vargyas Lajossal való első találkozásom alkalmával lekottázta azt az asszimetrikus ritmusú dallamot, amelynek variánsait akkor a francia anyaggal hasonlította össze, és felhívta a figyelmemet a Nyitra-vidéki előfordulásaira.
A gesztei változat első két strófája nem tartozik szorosan a balladához. Mindenesetre bevezetőként hatásosan előre jelzi a tragédiát. Ezek a sorok az erdélyi lírai dalok között a balladától függetlenül élnek. A tizenkettő és tizenhárom számszimbólum, a nyitracsehi és az egyik ghymesi változatban is szerepel: // Egy szegény asszonynak / Tizenkét lánya volt / A tizenharmadik / Gondolván Idolka //. Sőt a Kőmíves Kelemen balladájában is ott van a tizenkettő és a tizenhárom szám.

JEGYZETEK

/1/ Vargyas Lajos: /A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976.
/2v Bartók Béla: /Magyar népdalok, Egyetemes Gyűjtemény I. Bp. 1991, 198 i., j., k.
/3v Járdányi Pál: /Magyar népdaltípusok, Budapest, 1961. I. 115.
/4/ Dobszay László: /A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988.
/5/ Vargyas Lajos: /Egy francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi közlemények I. (40): 155-160. Budapest, 1959. Vargyas Lajos: /Magyar népdalok francia párhuzamai, Néprajzi közlemények V/3 - 4. 3-21., Budapest, 1960.
/6/ Vargyas Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében I. /Francia eredetű réteg balladáinkban, Ethnographia, 1960.
/7/ Vargyas Lajos: /A francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi Értesítő XL. Budapest, 1958.
AdatközlőBoszorád Ambrusné Boszorád Borbála
Születés éve1909
Gyűjtés éve1977
Leltári számGYIA_022_004-a
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55273
Módosítás dátuma2014. március 24.

Hibát talált?

Üzenőfal