Fábry Viktor

* Leibic, 1884. dec. 23. – † Eperjes, 1940. jún. 16. / lapszerkesztő, kultúraszervező, a Szlovenszkói Evangélikus Szövetség egyházi elnöke

A középiskolát Késmárkon, a teológiát az eperjesi ev. kollégiumban végezte. Tanulmányai idején buzgón részt vett a Széchenyi Kör kult. munkájában. Több működési hely után 1917-ben az eperjesi ev. magyar–német egyház lelkésze lett, s haláláig ebben a szolgálatban maradt. Az 1918-as államfordulat után az eperjesi leszűkült magyar szellemi élet fő szervezője lett. Mivel a nagy múltú Széchenyi Kör újjászervezéséhez az új impérium nem járult hozzá, s a székházát is kisajátította, F. először megfelelő helyet biztosított a magyar kult. rendezvények számára. Mikor az egyház tulajdonában lévő épületben megszüntették a magyar nyelvű polgári iskolát, az üresen maradt tantermek egyesítésével nagy befogadóképességű, Vigadó jellegű előadótermet alakíttatott ki, ebben folytak aztán a műkedvelő színházi előadások, irod., műv. és tudomány- népszerűsítő matinék. F. nemcsak sokoldalú előadó volt, hanem színműveket író és az Eperjesi Daltestvérek Dalárdájának karnagyaként működő „kultúrmindenes” is, akinek irányításával élénk és színvonalas kult. élet bontakozott ki. 1918 és 1938 között egyházi és társad., kult. lapok (Gyülekezeti Élet, Evangélikus Lap, Luther) szerkesztésében vett részt, s más lapokban, főleg a PMH-ban is folyamatosan publikált.

Művek: Sáros megye utolsó 48-as honvédtisztje ravatalánál, Eperjes 1914; Sólyom Piroska koporsójánál, Kolozsvár 1915; Híven mindhalálig, szm., Galánta 1931.

Irodalom: Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról, emlékir., Bp. 1964.

T. L.