* Rimaszombat, 1910. febr. 21 – † / ügyvéd, publicista, lapszerkesztő

A gimnáziumot Rimaszombatban, a jogot Prágában végezte. Egyetemistaként a prágai MAK elnöke volt, de szerepet vállalt a Magyar Protestáns Baráti Kör s a Széchenyi Reformmozgalom nevű egyetemista csoportokban is, melyek ellenezték a felekezeti jellegű szervezkedéseket, s nemzeti és általános keresztény alapon képzelték el az ifj. mozgalmak tevékenységét. Tanulmányai befejeztével Farkas István íróval megalapította az egyetemet végzettek mozgalmi szervezetét, a Gömöri Diétát, s rövid életű lapjának, az Egyenes Útonnak felelős szerkesztője volt. Ügyvédi praxist Rimaszom- batban folytatott, s a helyi ev. hitközség vezetőségi tagja és a Szlovenszkói Magyar Evangélikusok Szövetségének világi jegyzője volt. 1944 végén Nicaraguába emigrált, ottani életadatai ismeretlenek.
– Egyetemista korától publikált; a magyar ellenzéki pártok híve s egyúttal belső kritikusa volt. Pol. cikkeiben, helyzettanulmányaiban főleg a kommunistákat s a szociáldemokratákat támadta, vitázott a vándorelőadásokat tartó Fábryval, s élesen elítélte az emigráns írók, újságírók szervilizmusát. Jelentősebb írásai: A csehszlovákiai magyar mozgalmak meddősége,  MÍ  1936/9; A „politikamentes”   kisebbségi   kultúrélet, uo.

1937/3. Forrásértékű tanulmányt írt a szlová- kiai magyar ev. egyházközösség életéről.

Művek: Az evangélikusok. = Magyarok Csehszlovákiá-