A. Népzenei adattár

Sok népművészeti kincs rejlik Felvidék hagyományőrző vidékein, ahol a népzenegyűjtők a legszebb magyar népdalokkal találkoztak és találkoznak mai is. Egy Népzenei Adattár is lehet ilyen kincsek forrása, melyből meríthet a népdalokat kedvelő és éneklő felvidéki magyarság, főleg az elkövetkező hagyományápoló nemzedék. Azzal, hogy egy Népzenei Adattárban őrizzük a felvidéki magyar népdalokat, tiszteletünket rójuk le a népdalokat megszólaltató elődeink és a népdalokat összegyűjtő jeles népzenekutatók előtt, valamint Ág Tibor népdalgyűjtő, népzenekutató előtt, akinek munkássága nélkül nem lehetnénk e hatalmas kincs birtokában.
Székhely, munkatársak:
A népzenei adattár a dunaszerdahelyi Csemadok Házban található, működésének anyagi és technikai feltételeit a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, személy szerint Huszár László, az intézet igazgatója teremti meg.
A Népzenei Adattár létrejöttében és működésében nagy szerepe volt Ág Tibor népdalgyűjtőnek és népzenekutatónak, aki az adattári lejegyző és rendszerező munkát, valamint az adattár szakmai irányítását a Csemadok különböző szervezeti egységein belül az 1950-es évek közepétől 2007-ig végezte.
A Népzenei Adattár jelenlegi munkatársai Pelle Andrea népzenekutató, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Zenetudományi Tanszékének tudományos munkatársa és Huszár Ágnes tanár, antropológus.
A Népzenei Adattár tevékenysége:
A Népzenei Adattár tevékenységét a következő területekre osztható:
• népzenei gyűjtés, tudományos kutatómunka
• a népzenei gyűjtemény tudományos feldolgozása és rendszerezése
• szakmai tanácsadás, közönségszolgálat az amatőr népzenei mozgalom népdalköreinek, népdalénekeseinek, népi zenekaroknak
• szervezői tevékenység, folyamatos publikáció, népzenei kiadványok készítése

B. A Bíborpiros szép rózsa a szlovákiai magyar népzenekedvelők és művelők (népdalénekesek, népdalkörök, népi hangszerszólisták és népi hangszeres együttesek) országos seregszemléje, vetélkedőszerű megmérettetése. A vetélkedősorozat célja, folytatva az egykori, mára már fogalommá vált Tavaszi szél eszméit, országos fórumot biztosítani népdalénekesek és népdalkörök, valamint népzenei hangszerszólisták és zenekarok részére. Célja a népzenei mozgalom szakmai támogatása, ösztönzése és fejlesztése. A szakma vélemény-nyilvánításai az egyes fordulók alkalmával visszajelzésül szolgálnak a résztvevők számára, megerősítve vagy irányt mutatva további tevékenységükhöz.

A rendszerváltás utáni szakmai változások következtében, amikor a Tavaszi szél, mint a népzene mozgalma „kiégett”, nem akadt gazdája, mert a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség nem vállalta a mozgalommal való törődést. Az 1993-ban a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság keretében Ág Tibor vezetésével alakult Népzenei munkaközösség vállalta fel, és rendezte meg 1994-ben a korábbi állami támogatások reményében. Az országos politikai változások során 1995-ben már nem volt mód az országos döntő megszervezésére. Gazdátlanná vált a népzenei mozgalom, egyedül Ág Tibor és a dunaszerdahelyi területi választmány tartott ki mellette. Az akkori, a mečiari, korban szerveztük meg 1997-ben, a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedőt a Tavaszi szél megnevezéstől megválva, és a szervező anyagi hátterére gondolva, a népénekesek és citerazenekarok részére.

A páratlan évben megrendezendő vetélkedő résztvevői köre stabilizálódott:

Szakmai szintjét a Bíborpiros szép rózsa országos döntőjéből a Vass Lajos Népzenei Verseny kárpát-medencei döntőjébe delegált versenyzők is erősítik.

A vetélkedő Tavaszi széltől eltérően arculatában (szakmai elveiben) változott meg:
az összeállítások népdalokból álljanak, a saját régiójukból származó népzenei anyagból merítsenek. A világi népdalok mellett vallásos népi énekek és népi szokásokhoz kapcsolódó dalok is műsorra tűzhetők. A vetélkedő korcsoportjaiban is változás állt be, a felnőttek korcsoportja mellett megjelent alapiskolás tanulók korcsoportja.

A vetélkedő szerkezete:
Ének kategória (szólisták, népdalkörök, népdalkörök hangszeres kísérettel), hangszeres kategória (szólisták, népzenekarok és citerazenekarok).

A vetélkedő három fordulós (járási versenyek, országos elődöntők és országos döntő). A válogató fesztiválok és rendezőik a jelentkezések területi elosztása alapján a Csemadok területi választmányai. Az országos elődöntők két-három helyszínen rendeződnek. Az Országos döntő helyszíne Dunaszerdahely.

Az országos döntő zsűrije:
A zsűri összetétele: hazai- és magyarországi). A magyarországi szakembereket a társintézmények (pl: MTA ZTI, Vass Lajos NSZ) javaslata alapján választják ki. A társintézmények felkérésére a zsűri rangos fesztiválokra delegálhat énekeseket, csoportokat a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő szereplői közül.

Az országos döntő díjai:
– A csoportok az arany- ezüst- és bronz sávok minősítést kapnak, amelynek odaítéléséről a zsűri dönt, a minősítések két évre szólnak.
– Az aranysávban kiemelt díjként a Bíborpiros szép rózsa díj adható ki – a díj két évre szól.
– Továbbjutás a Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjébe (a Vass Lajos Népzenei Szövetség a Bíborpiros szép rózsa országos döntőjében zsűriző szakembereinek javaslata alapján.)
– Ág Tibor Díj: A vetélkedő főszervezője a neves népzenekutató, a szlovákiai magyar népzene és népzenei mozgalom szakavatott ismerőjének tiszteletére díjat alapított, amelyet a népzenei mozgalom egyéniségei és közösségei kaphatnak meg hosszú éves tevékenységük alapján.
A díjra javaslatot tehetnek magánszemélyek és közösségek is. A díjat a beérkezett javaslatok alapján, szakmai elbírálás után az országos döntőn adja át a zsűri.