* Sátoraljaújhely, 1813 – † Rozsnyó, 1883. december 30. / orvos, természettudós, szakíró
A bécsi egyetemen1838-ban szerzett orvosi oklevelet, majd a pesti egyetemen 1840-ben is doktorált. Rozsnyón telepedett le és itt működött egészen haláláig. 1848 szeptemberétől a rozsnyói honvédzászlóalj orvosaként is szolgált. Nevéhez számos rozsnyói létesítmény alapítása fűződik. 1855-ben elindította a városban a meteorológiai megfigyeléseket és az állomásnak 1860-ig ő volt a vezetője. Kezdeményezte a városi uszoda megépítését és a Nagysétatér kialakítását. Aktív közreműködője volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek. Rozsnyó környékén ásványvízelemzéseket végzett, leírta Dobsina ásványtani és földtani viszonyait, foglalkozott Gömör-Kishont vármegye néprajzával, megírta két jeles rozsnyói orvos: Marikovszky György és Kósa Károly életrajzát. A Magyarhoni Természetbarát c. folyóiratban tanulmányt jelentetett meg a jászói barlangról, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban a rozsnyói vasas fürdő vizének elemzéséről, a Gyógyászatban pedig külföldi úti jegyzeteit közölte.
