* Pozsony, 1839. december 30. – † Budapest, 1903. november 4. / irodalomtörténész, kritikus

Ponori Thewrewk József fia, Ponori Thewrewk Emil öccse, Török Aurél bátyja. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban kezdte, de Pesten, a piarista főgimnáziumban fejezte be. A pesti egyetemen klasszika-filológiát hallgatott. 1860-ben szerzett tanári oklevelet, majd nevelősködött egy magánintézetben. 1862–1869 között az eperjesi kat. főgimnáziumban, 1869–1872-ben a pozsonyi, 1872-től a budapesti II. kerületi gimnáziumban, 1889-től a II. kerületi főreáliskolában tanított. Többször járt hosszabb külföldi tanulmányúton (Olaszo.: 1874; Németo.: 1877–1878). Berlinben megtalálta II. Lajos magyar király legrégibb, nürnbergi arcképét. Elsősorban a görög drámával, valamint Petőfi Sándor költészetével foglalkozott. Írt irodalomtörténeti, nyelvészeti tanulmányokat, középiskolai tankönyveket és humoros műveket is. Több cikkben is felhívta a figyelmet a dohányzás ártalmaira.

Főbb művei:
Latin nemi szabályok magyar versekben, 1864;
A görög színpad gépei, 1875;
Faludi Ferenc mezőnyei, 1875;
A magyar zene rhytmusa, 1881;
Petőfi-é vagy Arany,1881; Petőfi, 1900.