Besse János Károly

* Ógyalla, 1765. augusztus 31. –  † Marseille, 1841. június / utazó, földrajzi író

Nemesi család sarja volt. Önéletrajza szerint „a földismeret iránti ellenállhatatlan hajlama” késztette világjárásra. 1791-ben Németországot, Hollandiát, Angliát és Franciaországot járta be, 1795-ben a yorki herceg oldalán egy huszárezred adjutánsaként vett részt hollandiai hadjáratokban, 1797-ben a nápolyi király seregében harcolt. 1802 és 1810 között Mauritius szigetén a francia kormányzó titkáraként és lapszerkesztőként dolgozott. Ezután Párizsba költözött, ahol perzsa és török nyelvet tanult, megismerkedett a kor legnagyobb földrajztudósával, Humboldttal és itt kötött barátságot Batsányi Jánossal is. A magyarok őshazája és a magyar nyelvészet iránt Beregszászi Pál 1796-ban, Lipcsében megjelent könyve keltette fel érdeklődését. 1829-ben indult a Kaukázusba, egy olyan expedícióhoz csatlakozva, amelyben a szentpétervári akadémia tudósai is részt vettek, és amelyet egy orosz tábornok vezetett. Besse bejárta a Krím-félszigetet, útjának tapasztalatait a Tudományos Gyűjteményben tette közzé. 1824–1829 között Magyarországon élt. Útirajzait Magyarországon érdeklődés, azaz előfizetők hiányában könyv alakban nem tudta kiadni, végül nagy nehézségek árán Párizsban, franciául jelentette meg.
Francia nyelven adott ki egy török nyelvtant és egy török–francia–magyar szótárt is.
A Kaukázus tájairól, településeiről, népeinek – a kalmükök, tatárok, kabardok, abházok, cserkeszek – szokásairól, nyelvéről sok értékes adatot gyűjtött. Azt a teóriáját viszont, mely szerint öt kaukázusi néptörzs a magyarok leszármazottainak tekinthető, a tudomány később nem igazolta. Besse összesen 44 esztendőt töltött külföldön. Széles körű műveltsége, nyelvtudása (13 nyelven beszélt), jó megfigyelőképessége, nyughatatlan kíváncsisága folytán rengeteg értékes információt gyűjtött, de tevékenysége érdektelenségbe fulladt. Kiadatlan négykötetes élet- és útirajza halála után elkallódott. Utolsó hazaírt leveleit 1841 júniusában Marseilleből keltezte: anyagi segítséget kért hazatéréséhez. Halála pontos körülményeit nem ismerjük. 1829–1830-ban öt jelentést küldött József főherceg nádornak kaukázusi útjáról.

Főbb művei:
Abrégé de la grammaire turque, et un petit vocabulaire en francais, turc et hongrois, 1829;
Voyage en Crimée, au Cavcase, en Georgie, en Arménie, en Asie Mineure et a Constantinople, en 1829. et 1830.;
pour servir a l’histoire de Hongrie, 1838.