* Körmöcbánya, 1896. november 29. – † Budapest, 1972. február 10. / kohómérnök, egyetemi tanár
Szülővárosában kezdte iskoláit. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián, majd Sopronban végezte mérnöki tanulmányait. 1922–1944 között a diósgyőri vasgyár kohómérnöke volt. 1945-től az Iparügyi – később Kohó- és Gépipari – Minisztériumban dolgozott különböző tisztségekben. 1954-ben a Vasipari Kutató Intézet igazgatóhelyettese lett, 1956-tól egyúttal a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a vaskohászati tanszék professzora volt. Szakmai érdemei elismeréséül elnyerte a Wahlner Aladár- és Fasola Henrik-emlékérmet.
