Bogoly János

* Királyhelmec, 1951. július 4. – † Királyhelmec, 2011. január 15. / pedagógus, természetvédő, természetfotós, helytörténész, biológiai és tájföldrajzi szakíró

Alap- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Kassán, a tudományegyetemen kezdte tanulmányait, de családi okokból félbehagyta, majd 1972-ben Hradec Královéban, a Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet felnőttoktatás és pionírvezetői szakon. 1970–1974-ben a királyhelmeci, 1975–1990-ben a nagykaposi Ifjúsági Ház igazgatója. Ekkoriban kezdett honismerettel és természetvédelemmel foglalkozni, túrákat szervezett a tanulók és a diákok számára, miközben szülőföldje (az Ung-vidék és a Bodrogköz) növényeit és természeti képződményeit is fotózta. Autodidaktaként képezte magát botanikussá és helytörténésszé. Rendszeresen publikált a regionális és a központi lapokban a táj természeti viszonyairól, múltjáról, műemlékeiről, védett növény- és állatfajairól. 1993-ban visszaköltözött Királyhelmecre, ahol előbb a Városi Hivatal munkatársa, majd 2004–2006-ban a Szabadidőközpont igazgatója volt. Ezt követően egyik alapítója és haláláig vezetője volt a Honismereti Múzeumnak. Több tucat kiadvány társszerzőjeként is jegyzik.

Főbb művei:
A Latorca és a Bodrog vidékének természetrajza, 1984;
Természeti értékek a Bodrog és a Latorca mentén, 1988;
Kisgéres növény- és állatvilága – Királyhelmec és Felső-Bodrogköz természetrajza és történelme, 1992;
Betűkbe szedett régmúlt, 1994; Templomaink, 1996;
Nagytárkány természetrajza, 2006;
Felső-Bodrogköz és az Ung-vidék kisenciklopédiája, 2008;
Kőbe zárt régmúlt, 2008;
Királyhelmec és környéke régi képekben, 2009;
Felső-Bodrogköz és környéke természeti értékei képekben, 2009.