Sej Ipoly partján szomorúfűz tövében

1. Sej, Ipoly partján, szomorúfűz tövében,
Sír egy kislány talpig gyász feketébe’,
Mer’ elhagyta a hűtlen szeretője,
Sej, úgy siratja, maj’ megszakad a szíve.
2. Sej, barna kislány, ne hallasd könnyeidet,
Hisz tégedet szeretőd nem szeretett.
Mer’ hogyha tégedet szeretett vóna,
sej, nem lett volna hűtelen hozzád soha.
3. Sej, hűtlen legény, légy átkozott örökre,
Mért is törted az én bús szívem össze.
Ipoly vize bús szívem megmutatja,
Sej, rám borul a szomorú fűzfa ága.
Hibát talált?
Üzenőfal