A halott szerető
Megjegyzés:
Tejfalu 1976-tól Somorja településrésze.
Típusszáma: AaTh 365
Csiba Lajos továbbá közli e tündérmese egy Somorján gyűjtött változatát is.
„Az első része megegyezik az előbbivel. „…Már éjfél felé közeledett az óra mutatója, midőn a koponya megszólalt:
– Kotty, kotty!
Majd megjelent a sötétben egy pár láb, s a szoba közepébe lépett. Utána előtűnt a két kar, majd maga a test is. A végtagok szépen hozzáilleszkedtek a törzshöz, s midőn az egész emberalak kibontakozott, felült a halott legény, s könyörögni kezdett szeretőjéhez, hogy menjen vele. De a leányt félelmében még a hideg is kirázta, s meg sem tudott mozdulni. Erre a legény kiszólt az ablakon:
– Gyere pajtásom, segíts!
Jött is a pajtás fehéren, lepedőben. A lány még mindig csak állt és rázta a hideg.
– Jősz, vagy viszünk! – szólt a két halott.
A lány csak reszketett, de nem ment. Erre a két csontváz megragadta és vonszolni kezdték az ajtó felé. Mire az óra éjfélt ütött, csend lett.
A leányt reggelre halva találták. Harmadnapra eltemették a nyitott sírba a legény mellé, aki után annyira bánkódott.
