Nagymegyeri Szent István Napok
A megrendezés első éve: 1991
Periodicitás: évente
Időtartam: 3 nap
Rendező: Nagymegyer Város Önkormányzata
Társrendezők: Csemadok Városi Szervezete, Városi Művelődési Központ, Nagymegyeri Római Katolikus Egyház, Nagymegyeri Kiskertészek Szervezete, 23. Arany János Cserkészcsapat
Rendezvénytörténet:
A Nagymegyeri Szent István Kulturális Napok előzménye volt, hogy 1990-ben Kovács László esperes kezdeményezésére, az utca Szent István nevet kapta.1991-2000 között fő szervezője a Csemadok Városi Szervezete, illetve a Nagymegyeri Római Katolikus Egyház volt. A rendezvény a Szent István utcában és a Zárda iskola udvárán zajlott. Egynapos volt, két részből állt: délelőtt szabadtéri szentmise, délután kultúrműsor volt.
2000-ben,a magyar állam megalakitásának 1000. évfordulójára, a Csemadok kezdeményezésére, az utcában ünnepélyes keretek között leleplezték Szent István köztéri mellszobrát. Ezáltal a rendezvény részét képezte Szent István szobrának ünnepélyes megkoszorúzása. A rendezvény további programokkal bővült. A Zárda iskola udvarán tartott gulyásfőző versennyel, a Termál fürdő sétányán szervezett borfesztivállal, és ugyanitt tartott ifjúsági hangversenyekkel. Időtartalma ma már három napos és Nagymegyer városának egyik legrangosabb kulturális és társadalmi eseménye.
A Szent István utca mellett a rendezvények kulturális része a Termálfürdő sétányán valósult meg.
Műsorszerkezet:
– Kultúrműsorok (könnyűzenei) – Gulyásfőző verseny – Sportverseny (bicikli verseny) – Szentmise – Koszorúzási ünnepség Szent István szobránál (2000-től) – Kirakodó vásár – Borverseny
A kultúrműsor főszervezője a Városi Művelődési Központ. Kezdetben a Zárda iskola udvarán rendezték. A kilencvenes évek végétől a Termálfürdő sétányán, és csak kis mértékben a Zárda iskola udvarán és a Szent István utcában (fúvos zenekarok hangversenye) szervezik. A fő kulturális program a könnyűzenei hangverseny, magyarországi és hazai rockegyüttesek közreműködésével. Hazai és a régió folklór csoportjai, népdalkörök, nótaénekesek 2000 után rendszertelenül lépnek fel.
Forrás: Varga László, helytörténész
